Tegnap végét ért a második rejtvényforduló, amelyben a nemrég megjelent Új űrkorszak kapujában című tanulmánykötetet lehetett megnyerni.
Az elmúlt évtizedekben megkezdődött a világűr intenzívebb tudományos, gazdasági és technológiai felhasználása. Nagyhatalmak, nemzetközi szervezetek, multicégek vesznek részt az űrszektor lehetőségeinek feltárásában, hasznosításában, az űrkutatás és űrtechnológia fejlesztésében. A hatalmi versengésnek katonai vonzata is van, megindult az űrerők létrehozása a legfejlettebb fegyveres erőkben.
Magyarország Kormánya 2018-ban döntött az űrszektor fejlesztéséről, 2021-ben Nemzeti Űrstratégiát fogadott el. A központi célok, támogatási eszközök hatására megélénkült a magyar űrtevékenység, előtérbe kerültek a szakpolitikai kutatások, fellendültek az űrrel kapcsolatos műszaki-gazdasági tevékenységek. A kormányzati űrfejlesztési erőfeszítésekhez csatlakozott a Magyar Honvédség (MH) is, ahol az űrtevékenységek honvédségi célú felhasználásával foglalkoznak „űrkatonák”.
A világűr biztonsági és katonai kérdéseinek kutatására a Magyar Hadtudományi Társaság égisze alatt – szoros együttműködésben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az MH szakosított szervezeti egységeivel – 2022-ben kutatócsoport alakult Szenes Zoltán professzor vezetésével. A könyv a kétéves kutatások eredményeit foglalja össze. Az első rész a világűr általános biztonságpolitikai kérdéseit (a világűr militarizálása, a NATO és EU űrpolitikája, az űrszemét problémája) tárgyalja. A második rész országtanulmányokat ölel fel, részletesen értékeli a három nagy űrhatalom (Egyesült Államok, Oroszország, Kína) tevékenységét, áttekinti különböző térségű országok űrpolitikáját. A harmadik rész az űrkutatás műszaki-technológiai kérdéseiből nyújt át egy csokrot az olvasónak. A könyv olvasását a zenei QR-kóddal elérhető New Space (Új űr) című űrzene teszi élvezetesebbé.
Tegnap végét ért a második forduló, amelyben ezt kérdeztük: Az egyik ázsiai űrnagyhatalom eredményeit bemutató tanulmány szerzője is megemlíti, hogy az ország egyik bolygóközi küldetéséhez egy magyar vállalat is szállított berendezéseket. Melyik ország melyik, mikor, milyen feladatot végző küldetése volt ez? Melyik magyar vállalat szállította a berendezést, és mi volt ennek az eszköznek a feladata?
A Mangalján-1 a Mars körül. (Fantáziakép: NASA / ISRO / Robert Lea)
India Mars-szondája, a Mars Orbiter Mission (MOM, avagy Mangalján-1, Mangalyaan-1) 2013. november 5-én indult, majd 2014 szeptemberében állt Mars körüli pályára, ahol 2022-ig működött. Amint azt annak idején megírtuk, az űrszonda földi követőállomásaira a budapesti székhelyű BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. űrtechnológiai részlege szállította azokat az S- és Ku-sávú speciális, ún. fáziskoherens 3 csatornás vevőegységeket, amelyek segítségével venni lehetett a Marshoz küldött űrszonda telemetriai és Doppler-jeleit.
A BMCD35 háromcsatornás S-sávú konverter. (Képek: BHE Bonn Hungary Kft.)
A múlt hetinél kicsit nehezebbnek bizonyult ez a kérdés, nem is mindegyik beküldőnk találta el a helyes választ. Összesen 9 megfejtés érkezett. A helyesen válaszolók neve bekerült egy képzeletbeli sorsolási kalapba. Végül a szerencse Zsákai Gábor olvasónknak kedvezett. Vele hamarosan felvesszük a kapcsolatot, hogy el tudjuk juttatni címére a Magyar Hadtudományi Társaság által felajánlott könyvnyereményt.
Követező rejtvénykérdésünkre csak hétfőig kell várni. Még egy forduló van hátra, így aki most nem nyerte meg az Új űrkorszak kapujában című kötet egy példányát, az se csüggedjen, lesz még rá esély!
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Új űrkorszak kapujában. A világűr biztonsági és katonai kérdései. Szerkesztette: Edl András és Szenes Zoltán. HM Zrínyi Nonprofit Kft. – Zrínyi Kiadó – Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest, 2024 (ISBN 978 963 327 965 6). Színes, illusztrált, 332 oldal. A könyv megvásárolható a Magyar Hadtudományi Társaságnál, ára 6500 Ft.
REJTVÉNY: Űripari együttműködés
India a Marsra tart
India első bolygóközi szondája
Hat hónappal meghosszabbítják az indiai Mars-missziót
GYORSHÍR: India a Marsnál
Magyarok az indiai Mars-programban
Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO, Indian Space Research Organization)
ISRO Mars Orbiter Mission
BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft.
Magyar Hadtudományi Társaság