Három napnyi út után az Apollo-11 űrhajósai elérték a Holdat és megkezdték a pályára állást körülötte.
T + 75:41:23
Time Magazine különkiadás 1969. július 19.
LOS, újabb betűszó a NASA űrhajós szótárából, talán a legdrámaibb. LOS – Loss of signal – a Jel eltűnése. Azaz a rádiójel útját megszakítja a Hold és az utolsó köldökzsinór is megszűnik a Föld és az űrhajó között. Egyben a legjobb bizonyíték arra, hogy az Apollo-11 odaért a Holdhoz és mögé repült. Pár másodperccel ezelőtt márpedig ez történt: LOS. Az Apollo-11 rádiójele helyett csak a statikus recsegést – a kozmikus háttérsugárzást – vették a Deep Space Network hatalmas antennái, még a kapcsolat meglétét jelző pár másodpercenkénti csipogás is elhalt. Houston mostantól tehetetlen, az űrhajósok pedig magukra és a technikára vannak bízva. A következő feladat a Hold körüli pályára állás!
A start óta elég unalmasan telt az út. Egyetlen pályakorrekcióra volt szükség a tervezett ötből, ezen kívül minden tökéletesen haladt előre a repülés során. A fennmaradó időben az űrhajósok tévéadást sugároztak és először nyitották ki a holdkompba vezető átjárót, hogy bemutassák a tévénézőknek a holdfelszínre leszálló kis űrhajót, majd végrehajtottak egy lézerkísérletet (a texasi El Pasóból bocsátottak egy távcsövön át lézernyalábot az űrhajó felé, Armstrongéknak pedig meg kellett figyelniük, hogy látják-e a kék fénysugarat). Ám minden érdekesség, vagy sosemvolt érzés ellenére mindannyian türelmetlenül várjuk, hogy mikor érnek már oda. A jel eltűnésével kézzel fogható közelségbe került a Hold.
Néhány perc múlva Armstrongék elkezdik a fékezőmanővert a Hold háta mögött. A világ nagyjából fél óra múlva tudhatja meg, hogy a holdutazóknak sikerült-e rendben pályára állni és létrejöhet-e a holdraszállás. Már csak egy kis türelem kell.
Godspeed Apollo-11!
Béla Dancsó
Kapcsolódó cikkek:
Holdra szállunk!