A SETI-kutatások egyik híres eszköze az arecibói rádióteleszkóp, amellyel kapcsolatban mostani kérdésünket feltesszük. A helyesen válaszolók egyike ismét egy Typotex-könyvet nyerhet.
Folytatjuk a Typotex Kiadóval közös rejtvénysorozatunkat. Ezúttal – újabb három forduló erejéig – visszatérünk egy olyan nyereményhez, amely korábban már sikerrel szerepelt jutalomkönyveink listáján. Közeledik a karácsony, s az űrkutatás iránt érdeklődők számára (is) szép ajándék egy könyv! Itt érdemes megjegyezni, hogy a közelgő ünnepekre való tekintettel december 1-23. között hétköznapokon (de 20-án és 21-én is, 10-től 18 óráig) minden Typotex-könyvet féláron adnak az Olvasók Boltjában (Budapest, V. kerület, Millennium Center üzletközpont, bejárat a Váci utca 19-21., illetve a Pesti Barnabás u. 4. felől).
2007-ben jelent meg a Typotex-nél Almár Iván és Galántai Zoltán rendhagyó kötete Ha jövő, akkor világűr címmel. A könyvben a két szerző – sokszor egyetértve, néha vitázva – az űrkutatásnak, az emberiség világűrbeli terjeszkedésének a jövőjével kapcsolatos izgalmas kérdésekre keresi a választ. A könyv nagy teret szentel a Földön kívüli intelligens élet jeleit kereső SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence) programnak. A rádió hullámhossz-tartományban az 1960-as évek óta folyó SETI-megfigyelésekkel kapcsolatban a szerzők megemlítik a hatalmas arecibói rádiótávcsövet. Ez a legnagyobb, amelyet SETI-kutatásokra valaha alkalmaztak a rádió hullámhossz-tartományban. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ennél nagyobbat nehéz lett volna találni, ugyanis mindmáig ez a Föld legnagyobb átmérőjű egyedi rádiótávcsöve!
(Kép: NAIC-Arecibo Observatory/NSF)
Az 1963-ban megnyitott, az amerikai Nemzeti Csillagászati és Ionoszféra Központ (National Astronomy and Ionosphere Center, NAIC) által üzemeltetett rádióteleszkóp nyitva áll a világ csillagászai számára. Különlegessége folytán Arecibo több mozifilm helyszíneként is feltűnt már (The Dish, Goldeneye). Mostani rejtvényünkben arra keressük a választ, hogy melyik állam adta ki azt a postabélyeget, amelynek rajza az első képen látható. (A képről természetesen kitakartuk az ország megjelölését.) A megfejtéseket a cikk alján látható űrlap kitöltésével kérjük beküldeni. A válaszok beérkezésének határideje 2008. december 5. (péntek) éjfél. A helyes megfejtők között a Typotex Kiadó jóvoltából Almár Iván és Galántai Zoltán Ha jövő, akkor világűr című kötetének egy példányát sorsoljuk ki.
A 305 méter átmérűjű, félgömb alakú visszaverő felületet egy természetes karsztmélyedésben helyezték el, a Karib-tengerben levő Puerto Rico szigetén. A méretén kívül leginkább abban különbözik a többi nagy földi rádiótávcsőtől, hogy az antennafelületet nem lehet mozgatni, tetszőleges irányba állítani. (Mozgatható tányérantennákból legfeljebb kb. harmadekkorát lehet építeni. Nagyobb méreteknél már a mechanikai deformációk – és a borsos bekerülési költség – akadályozzák a sikert.) Arecibóban a megfigyelések a zenit környékére korlátozódhatnak. Némi „mozgásteret” az ad, hogy az antenna fókuszában levő vevőberendezéseket – amelyeket kifeszített drótkötelek tartanak – el lehet mozdítani. A hatalmas gyűjtőfelület miatt a rádiótávcső igen érzékeny.
Kapcsolódó cikkek:
Ha jövő, akkor világűr - könyvajánló
Az első, idegeneknek szóló rádióüzenet évfordulója
seti@home: akár ötszázszor nagyobb esély?
Kisbolygó-megfigyelés radarral
Nincs jég a Hold felszínén
Kapcsolódó linkek:
Az Arecibo Obszervatórium honlapja
A hipotetikus asztromérnöki tevékenység legismertebb példái közé tartoznak a Dyson-szférák. Egy mostani elképzelés szerint az Infrared Astronomical Satellite (IRAS) adatbázisa nyújthatna segítséget a megtalálásukhoz.
