Mintegy 20 év múlva érnek oda azok az üzenetek a Gliese 581 nevű csillaghoz, amelyeket most sugároztak ki Ausztráliából. Értelme ugyan nem sok volt, viszont bizonyos értelemben tünetértékű, ami történt.
Egy ausztrál tudományos lap azért tette lehetővé az internethasználók számára, hogy SMS hosszúságú szövegeket küldjenek egy exobolygókkal rendelkező, viszonylag közeli csillag felé, mert ezzel egyszerre akarták ráirányítani a figyelmet az ausztrál tudományos hétre, meg arra is, hogy 2009 a csillagászat éve. Ez a program természetesen a METI (üzenetküldés földönkívülieknek) kategóriájába tartozik, és a leginkább azért érdemes vele foglalkozni, mert jól érzékelteti a METI-vel kapcsolatos jelenlegi problémákat.
Először is: amikor 35 évvel ezelőtt Arecibóból Carl Sagan kisugároztatta az első, idegeneknek szóló üzenetet, akkor Sir Martin Ryle brit királyi csillagász tiltakozott ez ellen, mondván, hogy az egyes embereknek vagy csoportoknak nincs joguk előzetes egyeztetés nélkül az egész emberiség nevében fellépni. Amire Sagan azt válaszolta, hogy ami Arecibóban történt, az csupán a technikai lehetőségek demonstrálása volt, és különben is: egyes tartományokban a Föld az emberi tevékenység következtében úgyis nagyon árulkodóan fényes már. Már a helyzet megváltozóban van, és miközben a szándéktalanul kibocsátott jelek mennyisége és intenzitása csökken, aközben egyre olcsóbbá válik egy METI-programot beindítani. Ad absurdum a közeljövőben a szülők majd nem egy McDonalds-ben szerveznek születésnapot, hanem egy saját METI-programot indítanak a kicsinek.
Továbbá: Bernad Oliver, a SETI-kutatások nagy alakja már 1977-ben azt mondta, hogy a METI-vel kapcsolatban (akkoriban persze még nem így nevezték) kétféle álláspont létezik: vannak, akik várják, és vannak, akik tartanak egy esetleges kapcsolatfelvétel következményeitől. Egy demokráciában viszont nem engedhető meg, hogy az „optimisták” a „pesszimisták” véleményét figyelmen kívül hagyva járjanak el. Előbb meg kellene őket győzni, hogy nincs mitől félniük, és csak utána lenne szabad őket is érintő lépéseket tenni.
Végezetül: Ryle 1974-ben azt mondta, hogy a kérdést a Nemzetközi Csillagászati Uniónak kellene szabályoznia – ez azonban súlyos, bár a témával foglalkozó csillagászok körében elterjedt félreértés. Ugyanis nagyjából olyan, mintha azt mondanánk, hogy a távirati úton továbbított hadüzenetek tartalma a távírókat is felügyelő posta illetékességébe tartozik. Valójában azonban egy kapcsolatfelvételi kísérletben a politika és a diplomácia az illetékes, és ha egy állam nem engedi meg, hogy egy magánszemély járjon el a nevében, akkor az üzenetküldést sem hagyhatná magánszemélyekre. Úgyhogy innentől kezdve csupán az a kérdés, hogy mikor lesz majd olyan nagyhatalom, amely a nemzetközi világűregyezményhez (Outer Space Treaty) hasonlóan hajlandó lesz tető alá hozni egy, a METI-vel kapcsolatos tevékenységeket szabályozó nemzetközi szerződést. Mármint ha lesz ilyen egyáltalán.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Hasonlóképpen nyugtalanító az is, hogy 35 év kevés volt a probléma megoldására: ma is ugyanolyan szabályozatlan a helyzet, mint akkor, és és ma is bárki, bármikor és bármit kiküldhet az „egész emberiség nevében”.
Üzenet idegen civilizációknak: küldeni vagy nem küldeni?
METI 2.0
Hello from Earth
A Fermi-paradoxon egyik lehetséges megoldása az, hogy miként a földi körülmények között, úgy a világűrben sem valósulhat meg exponenciális növekedés, állítja két amerikai kutató.
