A Drake-képlet az 1960-as évek elején jelent meg, és az lett volna a célja, hogy egyfajta értelmezési keretrendszert biztosítson a hipotetikus idegen civilizációk számának megbecsüléséhez.
Mivel azonban magán hordja a korabeli tudományos feltételezések és elvárások lenyomatát, ezért időnként érdemes újragondolni a paramétereit. Miként nemrégiben a SETI Institute is tette.
Seth Shostak a témát tárgyalva – és persze a fontosságát hangsúlyozandó – azzal kezdi, hogy ez a „második legnevesebb egyenlet … csak Einstein E=mc2-e halványítja el”. A valóság azonban az, hogy a Google mintegy 291 ezer találatot ad rá. Arra viszont, hogy Maxwell-egyenlet, 361 ezret; az „Einstein-egyenlet” kifejezésre 578 ezret, és magára a tömeg–energia ekvivalencia képletre közel 3,5 milliót. Vagyis a Drake-képlet dobogós ismertségére/népszerűségére vonatkozó állítást is érdemes újragondolni – mint ahogy egyes paramétereinek értelmezését is.
(Illusztráció: SETI Institute)
Egyfelől ugyanis az eredeti elképzelések szerint és a több mint ötven évvel ezelőtti tudományos elképzeléseknek megfelelően Drake az élet „otthonaként” kizárólag bolygókkal számolt – ma viszont nagyon is elképzelhetőnek tartjuk, hogy az különböző holdak tavaiban vagy óceánjaiban is kialakulhat például a jég alatt. Ami, mondja Shostak, csupán „szemantikai változtatás”, és a lényeget nem érinti (és amivel persze vagy egyetértünk, vagy nem).
Másfelől viszont – és ez jóval fontosabb –, „ha az élet vagy az értelmes élet tova tud terjedni [a szülőhelyéről], akkor az életbarát megjelölés nem különösebben fontos, mivel [a későbbiekben] azok a helyek is alkalmasak lehetnek a számára, ahol nem tud létrejönni”. Értsd: a pánspermia (az élet bolygó- vagy éppen csillagközi terjedése), illetve a világűr kolonizációja irrelevánssá teheti az eredetileg élet- vagy értelemhordozó helyek számát, és ezen a ponton nem nehéz arra a következtetésre jutnunk, hogy Drake egyszerűen megfeledkezett arról, hogy az időben állandó természeti törvényekkel ellentétben mind az élet, mind pedig az értelmes élet fejlődésének vannak időbeli dimenziói is. A Föld négy milliárd éve nem lett volna alkalmas a mai élet számára, és hasonlóképpen: az olyan felfedezések, mint a tűz meg a ruházat, alapvetően megváltoztatták, hogy hol tudunk megtelepedni vagy éppen terjeszkedni.
Végezetül hadd tegyem hozzá, hogy a Drake-képlettel kapcsolatban azt sem árt észben tartani, hogy kizárólag olyan dolgokhoz tudunk valószínűséget rendelni, amiknek tudjuk a valószínűségét (bármennyire is tautológiának hangozzék ez), és mivel ez esetben több olyan paraméter is van, amelynél erről sejtelmünk sincs, a Drake-képlet legfeljebb azt tudja megmutatni, hogy mi mit gondolunk – azt azonban nem, hogy mi a valóság. Vagyis ha azt olvassuk valahol, hogy a földönkívüli értelem létének x százalék a valószínűsége, akkor elkezdhetünk gyanakodni arra, hogy aki ezt írta, az nem ért a témához.
De azért mindenképpen nevezetes képletről van szó.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Játszani a Drake-formulával
361? Tényleg?
Távolság, élettartam, Drake-formula
Seth Shostak írása
Egy Drake-egyenlet kalkulátor
A Rio-skála többek között annak a szélesebb közönség felé való kommunikálására szolgálna, hogy mennyire fontos (vagy nem fontos) egy adott jel, amely idegen civilizációtól származhat. 
