Szerdán egyszerre állt pályára a legújabb európai Meteosat és egy brazil televíziós műsorszóró műhold.
A startra a francia guyanai Kourou űrközpontból került sor egy Ariane-5 nehézrakétával, július 15-én, magyar idő szerint nem sokkal éjfél előtt (23:42-kor). A rakéta orrkúpja alatt utazó két hasznos teher geostacionárius átmeneti pályára került, ahonnan hamarosan saját erőből „felkapaszkodnak” a 36 ezer km magas, az egyenlítői sík közelében húzódó körpályára. A geostacionárius pályán a keringési idő megegyezik a Föld egy napos tengely körüli forgási periódusával. Ez előnyös mind a távközlési műholdak számára – ezek a Földről megfigyelve állandóan ugyanabban az irányban látszanak, így a vevőantennákat elég egyszer a helyes irányba állítani –, mind az olyan időjárási holdak számára, amelyek folyamatosan szemmel tartják bolygónk feléjük eső féltekéjét.
(Kép: ESA / CNES / Arianespace / Optique Video du CSG / S. Martin)
A rakétától először, a felemelkedést követően 28 perccel a Star One-C4 műhold önállósult. A nagyobb MSG-4 (Meteosat Second Generation-4) mintegy 40 perccel a start után került önálló pályára. Ez volt kereken a nyolcvanadik Ariane-5 indítás, egyhuzamban a 66. hibátlan alkalom. Idén harmadszor indult Ariane-5 Kourouból.
Az MSG-4 a negyedik és egyben utolsó a Meteosat műholdak második generációs sorozatából. Az európai geostacionárius időjárási műholdakat az Eumetsat nemzetközi szervezet üzemelteti (ennek Magyarország is teljes jogú tagja). A valamivel több mint 2 tonnás űreszközt a Thales Alenia Space építette. Az Eumetsat még 1993-ban indította az MSG programot, az első példány 2002-ben állt pályára. A most felbocsátott műhold már 2007-ben megépült, 2010-ben szerették volna indítani, de eddig a többi műhold vártnál jobb működése okán raktárban várta a „bevetést”. Az igazira azonban még tovább is várhat, ugyanis a tervek szerint csak két és fél év múlva léphet igazi szolgálatba, mire az elődjei közül valamelyik kidől. Amint hamarosan sikerül beüzemelni, az MSG-4-et átnevezik Meteosat-11-re.
Az MSG-4 a Föld körül. Elsődleges műszere egy optikai és infravörös hullámhosszakon érzékeny kamera, amelynek védőborítása a beüzemelés előrehaladtával, július 22-25. körül kerülhet le. A második generációs Meteosat holdak alapesetben 15 percenkénti frissítéssel szolgálnak új adatokkal, de szükség esetén 5 perces időközökkel is tudnak képeket küldeni. (Fantáziakép: Eumetsat)
Az MSG-4 (avagy Meteosat-11) a remények szerint a 2020-as évek elejéig szolgálhatja mérési adataival az időjárás-előrejelzési munkát, mire a harmadik generációs Meteosat geostacionárius holdak (Meteosat Third Generation, MTG) közül legalább kettő már pályán lesz. Ezek közül egyelőre háromnak a startjára már megszületett a megállapodás, ugyancsak Ariane-5 rakétákra, 2019 és 2023 között. Érdekesség, hogy az Eumetsat eddig nem alkalmazta a módszert, hogy már előre, pályán levő tartaléknak felbocsássanak egy műholdat. (A szervezet amerikai partnere, a NOAA rendszeresen él ezzel a megoldással.) Az előnye, hogy biztonságot ad: egy régi űreszköz váratlan meghibásodása esetén közel van a pótlás. Ugyanakkor a világűrben kevésbé jól viselik a múló időt a berendezések, mint egy földi raktárban.
Az európai meteorológiai műhold útitársa az emelkedés során a brazil tulajdonú Star One-C4 televíziós műsorszóró hold volt. Az 5565 kg-os űreszközt az amerikai Space Systems/Loral cég építette, az Embratel Star One vállalat számára. A fedélzeten elhelyezett 48 Ku-sávú transzponderrel dél-, közép- és észak-amerikai ügyfeleket szolgálnak ki. A már a 2016-os Rio de Janeiro-i olimpia közvetítéseire készülő Embratel műholdflottája hét tagot számlál. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Közeleg a Meteosat-7 vége
Az ESA földmegfigyelési tervei (1. rész)
Az ESA földmegfigyelési tervei (2. rész)
MEGFEJTÉS: Európa és az időjárás
1,25 milliárd euró új meteorológiai holdakra
MSG-3: új európai meteorológiai műhold indult
Mi a pálya? (3. rész)
Az MSG-4 és a Star One-C4 startjáról (Spaceflight Now)