Délkelet-Ázsia legjellegzetesebb időjárási-éghajlati jelensége a monszun. Legfontosabb jellemzői a NASA műholdak felvételeiből összeállított animáción követhetők.
A monszunnak nevezett, alapvetően a széljárás évszakos változását, de ezzel összefüggésben a csapadék mennyiségében bekövetkező erőteljes ingadozást is leíró időjárási jelenség a világ számos részén előfordul. Legjellegzetesebben mégis Délkelet-Ázsiában, Indiában és Hátsó-Indiában jelentkezik. A monszunnal együtt járó csapadék fontos víztartalékot jelent az ott élő emberek számára, ilyenkor töltik fel a víztározókat és a monszunhoz igazítják a mezőgazdasági termelést és más emberi tevékenységeket. Ha viszont a monszun idején túl sok a csapadék, az árvizeket és földcsuszamlásokat okozhat.
A NASA Scientific Visualization Studio az amerikai földmegfigyelő műholdak felvételei alapján készítette el a délkelet-ázsiai monszunt és kísérőjelenségeit bemutató animációját. A jelenséget alapvetően az okozza, hogy nyáron a szárazföld erősebben felmelegszik, mint a tenger, így a kontinens fölött a levegő is jobban felforrósodik. Erőteljesebb a felfelé áramlás, ami a tenger felől a hűvösebb, de páradúsabb levegőt a szárazföld felé szívja. Ez okozza az erős csapadékhullást. Ezzel szemben télen a szárazföld jobban kihűl, így a feláramlás a melegebb tenger fölött indul meg, vagyis a levegő a szárazföld irányából a tenger felé áramlik. A jelenség további részleteit az animációból vett képkockákhoz fűzött magyarázat tartalmazza.
A szél és a csapadék évszakos mintázata, a monszun legjellegzetesebben Délkelet-Ázsiában jelentkezik, ezen a területen mutatja be a NASA-műholdak megfigyelései alapján készült animáció a jelenség lefolyását (2014. június 8.).
Az óceánok elpárolgó vize felhőkké kondenzálódik, amelyeket a szél a szárazföld felé sodor, ami heves esőzést okoz a térségben (2014. június 17.).
Az esőzés következtében megnő a talaj nedvességtartalma, ami a zöld színskála szerinti árnyalatai mutatnak (2014. július 2.).
A túl sok csapadék árvizeket okoz (kék-lila színskála) (2014. július 2.).
A heves esőzések a hegyvidéki területeken földcsuszamlásokat okozhatnak (koncentrikus körök) (2014. július 23.). A földcsuszamlások elsősorban a Himalája térségében évente több ezer ember életét követelik.
A nyári (2014. június 8.) és a téli (2015. január 8.) jellemző időjárási helyzet, a szél- és a csapadékviszonyok összehasonlítása.
A monszunt kiváltó nyári (2014. június 19.) és téli (2015. január 19.) hőmérséklet-eloszlás összehasonlítása.
A fentieket folyamatában bemutató teljes animáció itt látható, a végén kitekintéssel a Föld más területeinek hasonló jelenségeire.
A hőmérséklet napi változása különösen szemléletes ezen, a Földet az Északi-sark felől mutató animáción, amely a MERRA légköri modell alapján készült. (Az animációk és az abból vett képek forrása: NASA Scientific Visualization Studio.) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
NASA tervek a Föld megfigyelésére
Több a meleg, mint a hideg
Bolygónk az űrből (3) – Esőtérkép
A Gangesz-delta az űrből
Pusztító ciklon után árvíz Mianmarban
A monszunt bemutató animáció
NASA Scientific Visualization Studio
A vízfelszín minden, csak nem vízszintes. A geoidot követő átlagos óceánfelszín is dimbes-dombos, de ma már a műholdak az ettől mért, néhány centiméteres eltéréseket is kimutatják.
