Az Európai Űrügynökség (ESA) a COSPAR idén nyári kongresszusára jelentette meg beszámolókötetét. Online a teljes anyag hozzáférhető.
A 2016. évi ESA beszámoló címoldala. A sarki fényt ábrázoló borítóképet Tim Peake brit ESA-űrhajós 2016. január 20-án készítette az ISS fedélzetéről. (Kép: ESA)
A kötet átfogó képet ad az ESA tevékenységéről, legalábbis azokról a területekről, amelyek a COSPAR-t érintik. A kötet nagyjából az elmúlt két évet fedi le, de kitekintéssel a múltra és a jövőre. (Az űrkutatók tudományos világszervezete, a Committee on Space Research – röviden COSPAR – kongresszusait minden második évben tartják. Az idén július-augusztusban Isztambulba tervezett 41. kongresszust a törökországi államcsínykísérlettel kapcsolatos bizonytalan helyzet miatt a kezdés előtt két héttel óvatosságból lemondták, az esemény sajnos elmaradt. – A szerk.)
Az ESA földmegfigyelési programjának műholdjai: a meteorológiai, a Sentinel programba tartozó és az ESA saját földmegfigyelő programját megvalósító műholdak.
Három nagy területet ölel fel, a Föld megfigyelését, az emberes űrrepülést a hozzá kapcsolódó kutatásokkal, valamint a tudományos programokat. Részletesen ismerteti a futó és tervezett programokat, a fontosabb eredményeket. Ehelyütt meg sem próbálkozunk azzal, hogy a 240 oldalas összeállítást akár csak címszavakban ismertessük, ezért inkább a Föld megfigyelésével foglalkozó részből mutatunk be néhány érdekes, áttekintő ábrát, diagramot. Azért ezeket választottuk, mert a másik két részből hiányoznak az efféle áttekintések, az egyes űreszközök képe vagy az elért eredmények illusztrációja viszont időről időre amúgy is felbukkan portálunkon.
A szöveg közben néhány táblázatot is talál az olvasó. Legérdekesebb az a kettő, amelyekben a múlt és a jövő földmegfigyelő, illetve tudományos küldetéseit foglalják össze. Az elsőben a bemutatott ábra logikája szerint csoportosítják a küldetéseket, ez az összeállítás külön tartalmazza a meteorológiai műholdakat, a Sentinel sorozat tagjait és az ESA saját, Earth Explorer küldetéseit.
Az ESA Earth Explorer küldetéseinek menetrendje.
Az ESA és az EU Copernicus programjának Sentinel műholdcsaládja, a háttérben a Sentinel–1A 2013. április 3-i indításával.
Az európai földmegfigyelési szolgáltatóipar becsült teljes forgalma 2006 és 2014 között, a közreműködő cégek nagyságát is figyelembe véve (nagy cég: >250 alkalmazott; közepes: 50–249; kicsi: 10–49 és mikro: < 10). Szembeötlő a dinamikus növekedés, a forgalom nyolc év alatt megduplázódott. (Kép: ESA, EARSC, 2015)
A 13 alapvető éghajlati paraméter (ECV, Essential Climate Variable), amelyek jelentős részben műholdas megfigyeléseken alapulnak, és amelyeket az éghajlatváltozási kezdeményezés (CCI, Climate Change Initiative) keretében felhasználnak. A paraméterek felülről az óramutató irányában haladva: légköri paraméterek: aeroszolok, felhőzet, üvegházgázok, ózon; szárazföldiek: tűz, talajnedvesség, felszínborítás, gleccserek, jégtakaró; óceáni paraméterek: az óceánok színe, a vízfelszín hőmérséklete, a tengerszint, a tengeri jég. (Kép: ESA/CMUG)
A tudományos programok táblázata az ESRO–II 1968-as felbocsátásától a JUICE 2022-re tervezett indításáig az összes tudományos küldetést felsorolja. Érdekes, hogy az ExoMars idén márciusi startja után hosszú szünet következik, sem ez év hátralévő részében, sem 2017-ben nem lesz újabb indítás. Annál mozgalmasabbnak ígérkezik viszont 2018, akkorra tervezik a BepiColombo, a Cheops és a Solar Orbiter indítását. Az európai közreműködés okán szerepel a James Webb-űrtávcső, valamint a kötet zárásakor még 2018-ra tervezett, de időközben elhalasztott következő ExoMars szonda is.
A beszámolási időszakban hazánk még nem volt az ESA tagja, a kötet megjelenésekor viszont már igen. Magyarország háromszor szerepel név szerint említve a kiadványban. Ami a legfontosabb, a hátsó borítón, az ESA tagállamai felsorolásában. A SOHO küldetés kapcsán megemlítik, hogy Napról indult 2015. márciusi koronakidobódás olyan erős sarkifény-tevékenységet okozott, hogy a jelenség még hazánkból is látható volt. Ami viszont ennél fontosabb, a készülő Cheops szonda közreműködői között Magyarországot is említik.
Az ESA új földmegfigyelési stratégiáját tartalmazó kiadvány. (Kép: ESA)
A teljes anyag online olvasható a lent megadott linken. Az ESA online kiadványboltjában a nyomtatott változat 30 euróért megvásárolható. Ugyanott elérhetők a korábbi, hasonló beszámolók, a COSPAR kétévente megrendezett kongresszusaira. A régebbi beszámolók elektronikus változata ugyancsak ingyen letölthető, a nyomtatott változat megrendelhető. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Megjelent az ESA Bulletin 164. száma
A COSPAR kongresszus elé
Az ESA földmegfigyelési tervei (1. rész)
Az ESA földmegfigyelési tervei (2. rész)
Az ESA beszámolója a COSPAR számára
A kiadvány itt olvasható online (és innen tölthető le)
Az ESA fizetős kiadványainak megrendelése
Az ESA földmegfigyelési stratégiája
Az utóbbi három évtizedben a felhőzet mintáinak változásai megfelelnek az éghajlati modellek előrejelzéseinek. A változások valószínűleg bolygónk melegedését mutatják.
