Még Harvey

Alig vonult el az augusztus végi pusztító hurrikán Texas felől, már közeledik Florida felé a következő, az Irma. Hogyan látszott az űrből a Harvey?

Bár a hurrikán után maradt pusztítás nem hagyhat semmi kétséget a jelentőségével kapcsolatban, a Föld körüli pályáról fényképezve is meg lehet győződni a jelenség erejéről. Míg alul a katasztrófa, fentről a grandiózus látvány dominál. Az alábbi felvételt Randy Bresnik amerikai űrhajós készítette a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről, mintegy 400 km magasból.

A Harvey hurrikán az ISS-ről fényképezve. (Kép: NASA)

A Harvey augusztus 25-én érte el az Egyesült Államok kontinentális területét Texasnál. Nyomában heves esőzések, árvizek jöttek. Sok százezer ember életére volt hatással, halálos áldozatokat is szedett, az épületekben és anyagi javakban óriási károkat okozott. Közvetve az ISS működését is érintette, hiszen a NASA houstoni Johnson Űrközpontja, ahol az űrállomás amerikai irányító központja található, szintén az elöntésekkel sújtott területen van. A központot augusztus 28. és szeptember 5. között biztonsági okokból be is zárták, de az ISS irányítói bent maradtak és ellátták feladataikat. Közben szeptember 3-án az ISS-ről hazatért három űrhajós, köztük két amerikai, Peggy Whitson és Jack Fischer is. A kazahsztáni földet érés után az ő Houstonba szállításuk is késedelmet szenvedett, mivel a repülőgépük nem tudott időben elindulni Texas állam legnagyobb városából. Ebben a helyzetben az Európai Űrügynökség (ESA) sietett segítségre, az asztronauták először a kölni űrhajósközpontba repültek, majd onnan utaztak tovább Amerikába.

Az űrből természetesen nem csak látványos felvételeket lehet készíteni a hurrikánokról. Valójában a hurrikánok azon természeti jelenségek közé tartoznak, amelyeket leginkább műholdak segítségével lehet jól nyomon követni. A friss műholdfelvételek és mérési adatok révén a hatóságoknak van esélyük óvintézkedésekre azokon a területeken, amerre a hurrikán halad. A műholdas távérzékelési adatok a hőmérséklet mellett információval szolgálnak a forgószél kiterjedéséről, a szél sebességéről, a felhőzet vastagságáról, víz- és jégtartalmáról. A műholdas adatok aztán a természeti katasztrófa következményeinek elhárításában, a kármentésben is segítenek.

Az európai Sentinel-3A műhold egyik fő műszere, az SLSTR (Sea and Land Surface Temperature Radiometer) kilenc hullámsávban és két látóirányban méri a felszín által kisugárzott energiát (az ún. fényességi hőmérsékletet). Ebből megállapítható a hőmérséklet eloszlása a hurrikán felhőzetének tetején. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok / ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

Texas a Harvey hurrikán nyomán helyenként 500 mm esőt kapott. Az alábbi kép egy animációból való, amelyet a GPM (Global Precipitation Mission) műholdas mérési adataiból állítottak össze, az augusztus 25. (péntek) és 28. (hétfő) közötti időszakra vonatkozóan.

Műholdas adatokból készült térkép a Texsasban hullott csapadék mennyiségéről, augusztust 28-án, helyi időben 11 órakor. A színskála az eső mennyiségét jelöli mm-ben. (Teljes animáció: NASA EO / Joshua Stevens / IMERG data, GPM Science Team's Precipitation Processing System)

Korábbi hírünkben már beszámoltunk a Houston környéki árvízi elöntések gyors, műholdas segítséggel történt felméréséről, amelyben fontos szerepet játszottak a felhőzeten is „átlátó” radaros távérzékelő holdak, az európai Sentinel-1 páros tagjai. Az özönvízszerű esőzések nyomán nyilvánvalóan megváltozott a talaj felső részének víztartalma – még ott is, ahol egyébként nem állt a víz az áradások következtében. A talaj nedvességtartalmát és annak változásait ugyancsak mérik műholdakkal.

Augusztus 19. és 27. között így változott a talaj felső 5 cm-es rétegének víztartalma az amerikai SMAP (Soil Moisture Active Passive) műhold mérései alapján. A Houston környékét ábrázoló térképen a hatszög alakú szimbólumok nagysága a változás mértékét, a színe pedig a számított nedvességtartalmat érzékelteti. A skála szerint a legsötétebb kék szín 40%-os vagy azt meghaladó, akár 60%-ot is elérő víztartalmat mutat. Maga Houston városa – a sűrű beépítettsége miatt – fehér foltként látszik ezen a műholdas nedvességtérképen. A SMAP méréseinek felbontása miatt a képpontok kb. 9 km-es kiterjedésűek. (Kép: NASA EO / Joshua Stevens / JPL, SMAP Science Team)

Végül egy olyan képpárt mutatunk be, amely azt illusztrálja, hogyan változott a Mexikói-öböl vízfelszínének hőmérséklete a Harvey elvonulása következtében. A térképet többféle műhold (Suomi NPP, MTSAT, Meteosat, GOES) méresei alapján, számítógépes modellezéssel alkották.

A bal oldalon az augusztus 23-án, jobbra a 30-án számított tengerfelszín-hőmérsékleti adatok a Mexikói-öbölre. Jobb oldalt a Harvey vonulásának útját is felrajzolták, a görbe színe a hurrikán kategóriába sorolására (erősségére) is utal. A texasi partok elérésekor a Harveyt 4-es kategóriába sorolták. A hurrikánok energiájukat a meleg tengerfelszínből nyerik, a szárazföld fölé érve veszítenek az erejükből. Valóban, az öböl vize ebben az időszakban 1,5–4 Celsius-fokkal melegebb volt a sokéves átlagnál, így nem meglepő a trópusi vihar gyors megerősödése. A Harvey elvonulása után a színskála tanúsága szerint jelentősen lehűlt a víz, mivel felkeveredtek a mélyebb, hűvösebb rétegek. (Kép: NASA EO / Joshua Stevens / Coral Reef Watch / Unisys)

Kapcsolódó cikkek:
Harvey Houstonban járt
Három űrhajós visszatért az ISS-ről
Pályán a Sentinel-3A
Elérhető a Sentinel-3A minden adata
Csapadékfigyelő műhold indult
Hurrikánszezon
Pályán a SMAP
Bolygónk az űrből (9) – A talaj nedvességtartalma

Kapcsolódó linkek:
A Harvey hurrikán az ISS-ről (ESA)
Harvey (Sentinel blog)
Esőzések a Harvey nyomában (NASA EO)
A talaj víztartalmának változása a Harvey hurrikán után (NASA EO)
A Harvey felkavarta és lehűtötte a Mexikói-öböl vizét (NASA EO)