Az IRNSS-1A jelű űreszközzel az ország megkezdte saját műholdas helymeghatározó rendszerének kiépítését.
Amint arról a napokban részletesen is írtunk, az IRNSS (Indian Regional Navigational Satellite System) egy olyan regionális lefedettséget biztosító műholdrendszer lesz, amellyel kb. 10-20 m-es pontosságú helymeghatározást lehet majd végezni Indiában és mintegy 1500 km-es környezetében, valamint az Indiai-óceán térségében. A navigációs rádiójeleket sugárzó, 1 napos keringési idejű űreszközök egy része (a hét közül három) az Egyenlítő fölött, vagyis geostacionárius pályán, a többi négy ettől eltérő pályasíkokban kering majd. A most elsőként felbocsátott IRNSS-1A jelű hold 29°-os hajlásszögű geoszinkron pályára kerül.
Az 1,4 tonna tömegű IRNSS-1A műhold a szerelőcsarnokban. (Kép: ISRO)
A start július 1-jén, magyar idő szerint 20:11-kor történt a Satish Dhawan Űrközpontból, a PSLV hordozórakéta C22-es jelű indításával. Érdekesség, hogy az Indiai Űrügynökség (ISRO) történetében ez volt az első késő éjszakai start: a keleti partoknál, Ándhra Prades (Andhra Pradesh) állam területén fekvő Sriharikota szigetén a helyi zónaidő szerint 23 óra 41 percet mutattak az órák. Pedig az elmúlt ötven év alatt száz körüli űreszközt állítottak már pályára Indiából.
Az IRNSS kiépítésével az indiaiak célja, hogy a nagy stratégiai és gazdasági jelentőséggel bíró műholdas helymeghatározás terén hamarosan függetlenítsék magukat a más országok által üzemeltetett rendszerektől. A globális (tehát lényegében az egész Földre kiterjedő lefedettséget biztosító) rendszerek közül a legismertebb az amerikai GPS. Emellett Oroszország is rendelkezik egy teljesen kiépített rendszerrel (GLONASSZ). A kínai Compass és az európai Galileo jelenleg még nem teljes, de fokozatosan egyre több holdjukat állítják pályára. Az indiai rendszer, amelynek hat holdját a tervek szerint 2014 végéig felbocsátják, kétféle szolgáltatást nyújt majd. A standard helymeghatározás mindenki számára, aki megfelelő vevőkészülékkel rendelkezik, kb. 20 m-es pontosságot ígér, valós időben. Az arra feljogosított katonai és kormányzati szervek felhasználói számára kétszer ilyen pontos lehet a rendszer. A civil alkalmazások köre a GPS-nél és más hasonló rendszereknél megszokott: földi, vízi és légi közlekedés navigációja, jármű- és flottakövetés, pontos időszinkronizáció, térképezés és földmérés, katasztrófa-elhárítás. Az IRNSS vevőit ugyancsak integrálják majd mobil távközlési eszközökbe. Így turistáknak, utazóknak, autóvezetőknek nyújt majd segítséget a tájékozódásban, ha rövidesen pályára állnak a műholdak.
Kapcsolódó cikkek:
„Indiai GPS”: hamarosan startol az első hold
A PSLV rakéta fő hasznos terhe, a francia-indiai SARAL óceánkutató hold mellett még hat kis űreszköz állt poláris pályára, köztük az első osztrák műhold, és más „elsők” is.
