Ma pályára állt India első űreszköze, amelyet egy idegen bolygó kutatására küldenek.
Az a bizonyos bolygó a Mars, az űrszonda pedig egy PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) hordozórakétával emelkedett a magasba a Sriharikota szigetén fekvő Satish Dhawan Űrközpontból, az Indiai Űrügynökség (ISRO) kezelésben levő starthelyről. Az indítás november 5-én, magyar idő szerint 10:08-kor történt.
India első Mars-szondája. (Fantáziakép: ISRO)
A szonda hivatalos neve Mars Orbiter Mission, ami egyben azt is jelzi, hogy az űreszköz a Mars körüli pályára fog állni. Az 1350 kg tömegű űreszközt a PSLV hordozórakéta legerősebb, XL jelzésű, szilárd hajtóanyagú segédrakétákkal is felszerelt változatával állították pályára, először a Föld körül. Innen, az elnyúlt ellipszispályáról fogja a szonda elérni a Mars felé vezető pályához szükséges sebességet, a saját hajtóműveinek begyújtásával. Ez a végső manőver november 30-án várható.
Az ISRO korábban még október 28-ára tervezte a startot, de a Csendes-óceánon a viharos idő késleltette követőhajójának megérkezését a Fidzsi-szigetekre. A hajóra telepített követőállomásra azért van szükség, hogy a pálya kritikus szakaszain fennmaradhasson a rádiókapcsolat az űrszonda és a földi irányító központ között. (Ha november 19-éig nem sikerült volna elindítani a Mars Orbiter Mission szondát, az indiaiaknak 2016-ig kellett volna várakozniuk a következő kínálkozó lehetőségig. A Föld és a Mars Nap körüli pálya menti pozíciói akkor tették volna legközelebb lehetővé az energiatakarékos útvonalat.)
A Föld és a Mars körüli pályák (nem méretarányos) vázlata. (Kép: ISRO)
A 73 millió amerikai dollárnak megfelelő összegből elkészített első indiai Mars-szonda 2014 szeptemberében érkezik a vörös bolygóhoz. Ott igen elnyúlt, 3,2 napos periódusú pályára áll majd, a Mars felszíne fölött mintegy 370 km és 80 ezer km között változó magasságban repülve. Amellett, hogy az indiai szakemberek gyakorlatot szereznek egy bolygóközi szondával való munkában, a küldetésnek tudományos célja is van. A fedélzeten repül egy közepes felbontású kamera, amellyel a felszínt fényképezik majd. Egy infravörös spektrométer a marstalaj anyagi összetételét vizsgálja. Emellett a légköri összetevőket analizáló berendezések – mások mellett egy metándetektor – is helyet kaptak az indiai Mars-szondán.
Az ISRO célja, hogy a világon a negyedik olyan űrügynökséggé váljon, amely a Mars kutatásában sikeresen részt vesz. Eddig csak az amerikaiak, az oroszok (a szovjetek) és az Európai Űrügynökség jutott el a Marshoz. Az amerikaiak az idei marsi indítási ablakot a bolygó légkörének kutatására készült MAVEN szondával használják ki. A tervezett startdátum november 18. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
India a Marshoz?
Indiában is aggódnak a NASA leállása miatt
MAVEN: mégis folytatódnak az előkészületek
Az indiai Mars Orbiter Mission (Spaceflight Now)
Az amerikai kormányintézményekben akár még hetekig is eltarthat a kényszerszünet, miközben Indiából is űrszondát indítanának a Mars felé. Ehhez pedig a NASA követőállomásait vennék igénybe...
