Az indiai Mars-szonda elhagyta a Föld körüli pályát, hogy 2014 szeptemberében lefékezzen a vörös bolygó mellett, és megkezdje ottani megfigyeléseit.
Az Indiai Űrügynökség (ISRO) Mars Orbiter Mission (MOM) nevű űrszondája november 5-én startolt Sriharikota szigetéről, egy PSLV hordozórakétával. Azóta Föld körüli pályán kering, amelynek magasságát fokozatosan, a hajtómű többszöri bekapcsolásával emelték meg. A program során az első igazán sorsdöntő manőverre indiai idő szerint december 1-jén röviddel éjfél után (nálunk a négy és fél órás időeltolódás miatt még november 30-án este, 20:19-től) került sor. A 440 N tolóerőt biztosító fedélzeti hajtómű 23 percen át működött, amivel sikerült kiszakítania az űreszközt a Föld vonzásából. A sebességváltozás közel 648 m/s volt. Ezzel érték el a 11,4 km/s sebességet, ami már meghaladja a Földre vonatkozó szökési sebességet (11,2 km/s). Eközben 198 kg-mal csökkent az űreszköz tömege – ennyi hajtóanyag fogyott el ugyanis a készletből.
A MOM pályájának eddigi alakulása, és zölddel a Mars felé vezető út, a legutóbbi sebességnövelő manőver után. (Kép: ISRO)
A siker szempontjából nem kevésbé kritikus következő jelentős hajtómű-bekapcsolásra 2014. szeptember 24-éig kell várni. Ekkor fog lefékezni a Földtől a Marsig vezető bolygóközi útja után a szonda, hogy elnyúlt ellipszispályára állhasson a Mars körül. Közben persze végeznek kisebb pályakorrekciós manővereket, a tervezett négy közül az elsőt mindjárt december 11-én, az utolsót mintegy két héttel a Marshoz való megérkezés előtt.
A MOM India első bolygókutató űrszondája, és mint ilyet, főleg technológiai kísérletnek tartják. A csupán 73 millió amerikai dollárnak megfelelő összegből készült űreszköz fedélzetén azért ötféle tudományos berendezés is helyet kapott. A MOM rendelkezik egy közepes felbontású kamerával, amellyel a Mars felszínét fényképezik majd. (A kamerát már ki is próbálták, természetesen még csak a Föld körüli pályán repülve, saját bolygónkat fényképezve.) A fedélzeti infravörös spektrométer a Mars felszínének anyagi összetételét vizsgálja majd, a légkör összetételét és a metán előfordulását egyéb berendezések kutatják. A MOM tervezett működési élettartama a Marsnál legalább 5 hónap.
(Fantáziakép: ISRO)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Indiából a Marshoz
Magyarok az indiai Mars-programban
Plusz manőver kellett az indiai Mars-szondának
Az indiai Mars-szonda első képe – a Földről
Érdekességek a MAVEN-ről (2. rész)
A Mars Orbiter Mission manőveréről (Times of India)