Indiai navigációs műhold indult

A harmadik, IRNSS-1C nevű műholddal bővül az ázsiai ország saját műholdas navigációs rendszere.

A sikeres start október 15-én, magyar idő szerint 22:02-kor történt Sriharikota szigetéről, indiai PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) hordozórakétával. Az 1425 kg tömegű űreszköz a harmadik tagja India új regionális helymeghatározó műholdrendszerének (Indian Regional Navigation Satellite System, IRNSS). Nevét is innen kapta: IRNSS-1C. A rendszer első, 1A jelzésű holdja 2013 nyarán, a második (1B) idén tavasszal állt 36 ezer km magas geoszinkron pályára, ahol a műholdak keringési ideje megegyezik a Föld 24 órás forgási periódusával. A legújabb IRNSS-1C egyelőre még enyúlt átmeneti pályán kering, de hamarosan (két-három héten belül) eléri végleges körpályáját az egyenlítői sík közelében. Ez a geoszinkron pályák egy speciális esete, a geostacionárius pálya. Ilyenkor a műhold a Föld felszínéről nézve állni látszik az égen. Az IRNSS végső kiépítésében négy, legfeljebb 29°-os hajlásszögű geoszinkron, és három geostacionárius (vagyis közel 0°-os hajlásszögű) pályán levő műholdat tartalmaz majd. Még idén decemberben elindulhat az IRNSS-1D, az ötödik hold felbocsátása jövő február-márciusra várható. A még ezután hátralevő kettő is 2015-ben startolhat, teljessé téve a rendszert.

A hét műholdból három – köztük a mostani IRNSS-1C – kering majd az Egyenlítő síkjában, négy pedig nagyobb hajlásszögű geoszinkron pályán. (Kép: ISRO)

Az IRNSS-1C tervezett működési élettartama 10 év. Pozíciója a geostacionárius pályán 83° keleti hosszúság fölött lesz. Fedélzetén rubídium atomóra szolgáltatja a pontos időjelet. Navigációs rádiójeleit például közúti járművek, repülőgépek, hajók helyzetének meghatározására használják majd, Indiában és a környező területeken. A helymeghatározás elve hasonló ahhoz, ahogy más navigációs műholdrendszerek – a legismertebb amerika GPS, az orosz GLONASSZ, a kínai Beidou, vagy a most kiépülő európai Galileo – működnek: különböző, ismert helyzetű műholdakról érkező jelek futási idejének mérésével, a hozzájuk mért távolság meghatározásával, háromszögeléssel adódik a vevő pozíciója. Az előbb felsoroltakhoz képest különbség, hogy az INRSS nem globális, vagyis a Föld minden részén elérhető szolgáltatást nyújt majd, hanem Indiában és környékén regionálisat. Előnye viszont, hogy függetlenül működik a többitől. Hasonló utat követ Japán is, saját QZSS navigációs műholdrendszerével.

Kapcsolódó cikkek:
„Indiai GPS”: hamarosan startol az első hold
Pályán az első indiai navigációs műhold
India második navigációs holdja
Közeledik a japán navigációs műhold startja

Kapcsolódó linkek:
Az IRNSS-1C startja (Spaceflight Now)