A PSLV rakéta 40. startja alkalmával egy földmegfigyelő műhold és 15 ország 30 másik kis űreszköze állt pályára pénteken.
Az indiai PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) hordozórakéta fő feladata az ország új, Cartosat-2E nevű távérzékelő műholdjának alacsony poláris pályára helyezése volt. A start június 23-án, magyar idő szerint 5:59-kor történt a sriharikotai Satish Dhawan Űrközpontból.
A Cartosat-2E a szerelőcsarnokban, tesztelés közben, kinyitott napelemtáblákkal. (Kép: ISRO)
A 712 kg tömegű Cartosat-2E tervezett működési élettartama 5 év, fedélzetén többféle földmegfigyelő kamerát visz magával. Alkalmazási területei többek közt a térképészet, településfejlesztés, a földhasználat és a közlekedési infrastruktúra figyelemmel kísérése, a vízgazdálkodás segítése.
A többi felbocsátott műhold között a rakétáról másodikként a NIUSAT, egy 15 kg-os, táskaméretű indiai földmegfigyelő egyetemi műhold önállósult. A fennmaradó 29 CubeSat mintegy hat percig tartó folyamat során került önálló Föld körüli pályára. A start után alig több mint 23 perccel a rakéta el is végezte minden feladatát.
A másodlagos hasznos terhek között megtalálható volt például a San Franciscó-i székhelyű Spire Global cég nyolc Lemur-2 földmegfigyelő műholdja. Ezek GPS jelek felhasználásával okkultációs méréseket végeznek, vagyis a légkör paramétereit (hőmérsékleti és páratartalmi profil) határozzák meg a rajta áthaladó navigációs rádiójelek elemzésével. Ezeket az adatokat aztán időjárás-előrejelző modellekben használják. A műholdak emellett tengeri hajók követését is végzik. A mostani starttal a Spire Global műholdrendszere 41 tagúra bővülne, de a korábban felbocsátottak közül már nem mindegyik működik.
Egy Lemur-2 műhold. (Kép: Spaceflight)
Egy másik, kereskedelmi alapon működő, meteorológiai célú adatokat gyűjtő vállalkozás, a kaliforniai Pasadenában székelő GeoOptics a PSLV rakéta mostani indítása során állíttatta pályára első műholdját, a CubeSat szabvány alapján épült CICERO-6-ot. Működési elve hasonló a Lemur holdakéhoz, GPS okkultációs méréseket végez, egy konstelláció első tagjának szánják.
A többi kis műhold nevét, feladatait felsorolni is sok lenne. Nyolc közülük a nemzetközi összefogás alapján megvalósuló QB50 rendszer tagja. Ezek közül a cseh VZLÚSat-1 építéséről tavaly az Űrvilág is beszámolt. A QB50 műholdjainak ez volt a második adagja, 28 közülük áprilisban egy Atlas-5 rakétával, a Cygnus (AO-7) teherűrhajóval együtt jutott a világűrbe.
A PSLV rakétával most pályára állt Finnország (Aalto-1), Szlovákia (skCUBE) és Lettország (Venta-1) első műholdja. A főleg technológiai kísérleti, légkör- és földmegfigyelő CubeSatok fejlesztői közt japán, olasz, amerikai, ausztrál, osztrák, brit, kínai, német, litván, chilei, francia egyetemek és cégek nevei olvashatók még.
Az első szlovák műholdat 2016 elején mutatták be. (Kép: SOSA)
A mostani indítás csak 18 nappal követte az előző indiai startot, amikor az ázsiai ország nagyobb teljesítményű GSLV rakétájának új változatával egy távközkési műhold került geostacionárius átmeneti pályára. A két start közt eltelt rövid idő rekordbeállítás az indiai űrtevékenység történetében. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
India legerősebb rakétája működésben
Egyszerre 104 műhold
Légkörkutató CubeSatok
Kockák az űrben – merre és hogyan tovább?
Két cseh CubeSat készül
Hamarosan szlovák műhold indulhat
Cygnus OA-7
Az indiai PSLV rakéta 31 műholddal startolt (Spaceflight Now)
A GSLV Mk.3 hordozórakéta első „igazi” bemutatkozása a GSAT-19E távközlési műholddal sikeres volt.
