Cikkünkben az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Rakéták, űrhajók, űrhajósok
A COVID-19 járvány iszonyú pusztítást végez Indiában (is). Az igazolt esetszám e sorok írásakor 3 millió 300 ezerhez, az elhunytak száma pedig a 60 ezerhez közelít. A vírus nagyon betett az indiai űrtevékenységnek is. Jelenleg már tervezett indítási dátum sincs (!) a nyár elején még augusztus-szeptemberre várt soron következő három kozmikus start esetében. Ezek egyébként a GSLV Mk.2 rakétával geostacionárius pályára indítandó GISAT-1 optikai földmegfigyelő, illetve a PSLV-vel startoló RISAT-2BR2 radaros távérzékelő holdak lennének. Rajtuk kívül még az alacsony pályára szánt, három fokozatú, szilárd hajtóanyagú, kisméretű és teljesen új SSLV rakéta (képünkön) bemutatkozó repülése csúszik.
(Kép: ISRO)
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) erőltetett ütemben dolgozik az indiai személyszállító űrhajó fejlesztésén. Augusztus 31-ig van lehetősége az ország kutatóinak és mérnökeinek, hogy a személyzetes űrprogramhoz kapcsolódó pályázatokat adjanak be. A javasolt területek felölelték az asztronautika szinte teljes spektrumát. A sugárzásméréstől és -védelemtől az űrételeken keresztül a hővédelemig, az életfenntartó rendszerektől kezdve az ember–robot interfészeken és a fejlett anyagokon át az energiatermelésig és -tárolásig vártak javaslatokat.
Mint az olvasóink számára ismert, a soron következő japán űrhajós Szoicsi Nogucsi (Soichi Noguchi) lesz, aki a SpaceX Crew Dragon űrhajójának első „szolgálati”, négyfős repülésével indulhat legkorábban október 23-án az Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Nem kapott publicitást ugyanakkor, hogy az ezt követő harmadik Crew Dragon (2. „szolgálati”) repülésnek is lesz japán résztvevője! A kijelölt szerencsés Akihiko Hoside (Akihiko Hoshide) (52 éves, képünkön), aki harmadik alkalommal indul a világűrbe, egyben Koicsi Vakata (Koichi Wakata) után a második japán ISS parancsnok lesz. A japán űrhajósok közé 1999-ben bekerült, gépész- és repülőmérnöki végzettségekkel rendelkező Hoside harmadik repülésén már a harmadik űrhajótípussal fog startolni. 2008-ban ugyanis az amerikai Discovery űrrepülőgéppel, míg 2012-ben az orosz Szojuz TMA-05M-mel került Föld körüli pályára. A Crew Dragonnal való repülésére várhatóan 2021 tavaszán kerül sor.
(Kép: JAXA)
Űripar
Augusztus 25-én közölték a hírügynökségek, hogy a kínai iSpace 172 millió USD tőkeemelést hajtott végre, mellyel új típusú hordozórakéta-család, többször használható methaLOX (vagyis folyékony metánnal és oxigénnel működő) hajtómű fejlesztését, valamint szakemberek képzését kívánja finanszírozni. A tőkeinjekciót a Beijing Financial Street Capital Operation Center, a CICC Alpha, a Taizhonge Capital, valamint a jelenlegi befektetők és kisbefektetők biztosították. Mint emlékezetes, az iSpace volt az első kínai magáncég, mely sikeresen indított űrkutatási hordozórakétát. A vállalat Hyperbola-1 típusú, négyfokozatú, 20,8 m magas, szilárd hajtóanyagú eszközével 2019 júliusában két kisebb holdat állított alacsony pályára. A cég jelenleg a methaLOX hajtóműves Hyperbola-2-n dolgozik. A 28 m magas, 3,35 m átmérőjű rakéta első fokozata függőlegesen leszállással vissza is térhet a repülés után. A Hyperbola-2 500 km magas napszinkron pályára 800 kg-os eszközt indíthatna, ha az első fokozatot visszanyerik, egyébként a műhold tömege elérheti az 1100 kg-ot.
(Cikkünk folytatásában az űralkalmazások és a Naprendszer kutatásának friss ázsiai vonatkozású híreiből válogatunk majd.) Kapcsolódó cikkek:
Indiai eredmények
Az első négy indiai Csillagvárosba tart
Indiai űrhajós
Október 23.
A Hyperbola első repülése
Ázsiai mozaik – 2020. augusztus (2. rész)
India elindította űrtevékenysége zártságának feloldását, a folyamat első lépéseként az a magán űripar saját indítóállást létesíthet a sriharikotai űrközpontban.
