Havonta jelentkező sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Rakétaügyek
A tervek szerint valamikor februárban indulhat a következő PSLV közepes teljesítményű indiai hordozórakéta. A C51 jelű küldetés legfontosabb rakománya a brazil Amazônia-1 optikai földmegfigyelő műhold lesz. A rakéta ezen kívül természetesen nagyszámú kisműholdat is pályára fog állítani. Eközben az új, gyorsan bevethető, könnyű rakéta, az SSLV bemutatkozó repülése gyakorlatilag havonta csúszik újabb egy-egy hónapot. Miközben októberi mozaikunkban még a november végi, vagy december eleji start lehetőségéről írtunk, január utolsó napjaiban a tervek már csak „2021 elejéről” szóltak.
A China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) 2021-re több mint 40 rakétastarttal számol. Ha így lesz, akkor megdöntik 2020-as rekordjukat. Fontos hangsúlyozni, hogy ennél jóval több kínai kozmikus rakétaindításra lehet számítani, ugyanis a „negyven pluszos” adat csak az „állami” Hosszú Menetelés (Long March, vagy CZ) rakétákra vonatkozik, és a különféle magánvállalkozások eszközeit nem tartalmazza. Ez pedig egy fontos kitétel, ugyanis a 2021-es tervekben szerepel
Japán: ISS és Artemis
Január 14-én az ENSZ Űrirodája (UN OOSA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) közösen jelentette be a KiboCUBE program 5. fordulójának eredményét, és hirdette meg az 6. kört. A KiboCUBE programot Japán a fejlődő országok támogatására hirdette meg. Ennek keretében 2015 óta, időről időre, térítésmentesen juttatnak pályára egy-egy CubeSatot az ISS Kibo moduljáról. Az 5. ilyen lehetőségre 2019. március 26. és szeptember 30. között lehetett benyújtani a pályázatokat. Ezt a kört a SICA (Central American Integration System) nyerte meg, melynek tagjai Belize, Costa Rica, Dominika, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Panama.
Az eredményhirdetéssel egyidejűleg jelentették be, hogy
Január közepén véglegessé vált a japán hozzájárulás az amerikai vezetésű, Hold körül keringő Gateway űrállomáshoz.
A legizgalmasabb kérdésre – vagyis hogy ezért cserébe Japán hány űrhajóssal vehet részt az Artemis holdprogramban – azonban még nincs válasz. A tárgyalások ezzel kapcsolatban még nem zárultak le. Ez érthető is, hisz Kanada (a robotikai fejlesztésekért) 2, Európa pedig (a japánokénál is jelentősebb részvételért) 3 helyet kap. Külső szemlélőként tehát Japán esetében a 2,5 hely tűnne reálisnak…
A kínai űrállomás
Január közepére befejeződött a kínai modulűrállomás első három elemének minőségi átvétele. Ez azt jelenti, hogy a három nehéz (egyenként legalább 20 tonnás) modul közül
A Tienho három fő darabból áll. „Elől” egy közel gömb alakú egység egy hossztengely és három kereszttengely irányú dokkolóberendezéssel, valamint (a kereszttengelyen) egy nagyméretű űrsétaajtóval (felső kép). Hátrafelé haladva következik a kisebbik átmérőjű hengeres lakórész (az alsó képen az előtérben), végül a legnagyobb átmérőjű hengeres műszaki/vezérlő egység, hátul egy dokkolóegységgel és hajtóművel (az alsó kép hátterében). (Képek: CCTV / CNTV)
Ide tartozó hír, hogy január második hetében 500 másodperces sikeres „hot fire” tesztet hajtottak végre egy YF-77 hajtóművel. Ez a rakétamotor dübörög a Hosszú Menetelés-5 (LM-5, vagy CZ-5) nehézrakétákban. Egy ilyen hajtómű turbószivattyújának hibája okozta 2017-ben a második CZ-5 (és egy távközlési hold) elvesztését. Mint ismeretes, a hibát kijavították és a rövidebb CZ-5B bemutatkozó repülése (a 2. generációs űrhajó üres példányával) sikeres volt. Az idén pedig két CZ-5B indulna a Tienhóval, illetve a Ventiennel.
A tervek szerint a Tienho, a Tiencsou-2 teher- és a Sencsou-12 (Shenzhou-12) személyszállító űrhajó (ez utóbbi három űrhajóssal, vagyis tajkonautával) még az első félévben pályára kerül. Ideális esetben a második félévben startolhat a Tiencsou-3 teher- és a Sencsou-13 személyszállító űrhajó. Ha pedig minden tökéletesen alakul, akkor még az év utolsó heteiben a Ventien nehéz kutatómodul is pályára kerül.
Kapcsolódó cikkek:
készen áll arra, hogy az idei év első félévében elinduljon a világűrbe.
Ázsiai mozaik – 2020. október (1. rész)
Kína az élen maradna
CubeSatok indítása az ISS-ről
Világűr mindenkinek
A Gateway európai modulja
A Gateway lakómodulja
Mi várható 2021-ben? (1. rész)
Űrállomás, űrtávcső, űrhajósok
Bemutatkozott a kínai „űrállomás-szállító” rakéta
Hosszú Menetelés-5: újrakezdés
Egy PSLV rakéta állította pályára a CMS-1 (korábbi nevén GSAT-12R) geostacionárius kommunikációs mesterséges holdat.
