A most indított GISAT-1 egy új, geostacionárius sorozat legelső tagja lett volna, de a rakéta harmadik fokozata hibázott.
A GSLV rakéta indítására a sriharikotai Satish Dhawan Űrközpont (SDSC) 2. számú indítóállásából augusztus 12-én, magyar idő szerint 2:13-kor került sor. Ezen a GSLV-F10 jelű repülésen mutatkozott be a nagyméretű műholdakhoz fejlesztettet új, 4 m átmérőjű, csúcsos orrburkolat is. A felemelkedés után mintegy 5 perc elteltével azonban a GSLV Mk.2 rakéta folyékony hajtóanyaggal működő harmadik fokozata nem indult be. A műhold így nem tudott Föld körüli pályára állni, a hozzá csatlakozó hibás végfokozattal együtt a légkörben megsemmisült (esetleg megmaradt darabjai tengerbe zuhantak).
A GSLV Mk.2 rakéta startja még rendben indult Sriharikotában. Később a harmadik fokozat hibájából az indiai űrindítások 16-os sikersorozata szakadt meg. Idén ez volt a második start Indiából. (Kép: ISRO)
A GISAT-1 (EOS-03) egy teljesen új geostacionárius (GEO) földmegfigyelő műholdsorozat első tagja lett volna. Az indításkor (az üzemanyaggal együtt) 2268 kg tömegű űreszköz igen nagy területek multispektrális vagy hiperspektrális felvételezésére képes, többféle üzemmódban.
Jobbra az 1000 kg száraz tömegű GISAT-1 összecsukott (szállítási) helyzetben, balra pedig üzemi konfigurációban. A napelemszárny nyitására a GEO pozícióban került volna sor. (Forrás: ISRO)
A műhold a teljes indiai szubkontinensről 30 percenként, míg kisebb régiókról 5 percenként tudna teljes letapogatást végezni. A GISAT-1 fő műszere egy 700 mm-es Ritchey–Chrétien-teleszkóp, mely a Cartosat-2 sorozathoz épített hasonló eszköz továbbfejlesztésével készült. A műhold adatait mezőgazdasági, erdészeti, ásványkutatási, katasztrófavédelmi, felhőszerkezeti, oceanográfiai és glaciológiai vizsgálatokra szerették volna használni.
A legalább 7 (legjobb esetben 15) éves működésre tervezett GISAT-1 elektromágneses kompatibilitási tesztje a „süketszobában”. Az arany fóliával borított „doboz” mérete 1,7 × 1,6 × 1,5 m. (Forrás: ISRO)
Az indítást eredetileg tavaly (!) március 5-én tervezték, de előző nap az ISRO egy szűkszavú kommünikében jelezte, hogy „műszaki okok miatt azt elhalasztják”. A hiba okát nem közölték. Az viszont biztos, hogy az ez után következő sok hónapos csúszásért már jórészt a koronavírus-járvány tehető felelőssé.
Ez volt a saját fejlesztésű kriogén hajtású végfokozat 8., egyben a GSLV rakéták 14. repülése. A használt rakéta a GSLV Mk.2 volt, melyet négy – közel 20 m magas – folyékony hajtóanyagú gyorsítórakétával láttak el. A kezdeti Föld körüli pálya 170 km perigeumú, 36 297 km apogeumú és 19,4 fok inklinációjú lett volna, a végső cél pedig a műhold 85,5 fokos keleti geostacionárius pozícióba „állítása”.
A GSLV-F10 repülésben használt rakéta elrendezése és legfontosabb műszaki adatai. (Forrás: ISRO)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Indiai eredmények
Hibázott az indiai rakéta harmadik fokozata (Spaceflight Now)
A járvány miatt visszaesett India űrtevékenysége (is), azonban a munka folyik, és az eredmények sem maradtak el.
