Az ázsiai országból idén először egy PSLV rakéta indult, rajta egy nagy radaros földmegfigyelő holddal és két apró CubeSattal.
A RISAT-1A (az indiai földmegfigyelő műholdakra használt újabb jelölés alapján EOS-04) műhold február 14-én, magyar idő szerint 1:29-kor emelkedett a magasba Sriharikota szigetéről, a Satish Dhawan Űrközpontból. A hordozórakéta a PLSV (Polar Satellite Launch Vehicle), annak is az XL variánsa volt. (Az XL a legnagyobb tolóerejű változat, az első fokozatát hat, szilárd hajtóanyagú oldalsó segédrakéta egészíti ki.) A fő hasznos teher mellé „potyautasként” befért két CubeSat kategóriájú nanoműhold is.
Az indiai EOS-04 (RISAT-1A) műhold bekerül a rakéta orrkúpja alá. (Kép: ISRO)
Ez volt a PSLV rakéta első startja majdnem egy teljes év (!), tavaly február vége óta. Az indiai űrprogram lassulásáért részben a COVID-19 koronavírus-járvány okolható. Az országból 1993 óta a mostanit megelőzően 53 PSLV indítást hajtottak végre, előfordult, hogy egy naptári év alatt hatot is. Az elmúlt két év alatt ugyanakkor mindössze háromszor használták a hordozórakétát. A járványhelyzet miatt fennakadásokat szenvedett előkészítő munkálatok mellett az is hozzájárult a startok számának csökkenéséhez, hogy az indiai rakéta hagyományos nemzetközi megrendelői, a kisműholdas üzemeltetők számára a piacon egyre több alternatív lehetőség adódik. Főleg a SpaceX Falcon-9 rakétájával állítanak mostanában alacsony Föld körüli pályákra nagy számban miniatűr műholdakat, de megjelentek a kifejezetten ilyen célokra szánt, kisebb hordozórakéták is, mint a Rocket Lab Electronja. A PSLV rakéta 1750 kg hasznos terhet képes 622 km magasan húzódó poláris (vagyis a Föld sarkvidékei fölött húzódó) körpályára juttatni.
A mostani start az első indiai űrindítás az ország nagyobb teljesítményű rakétája, a GSLV Mk.2 tavaly augusztusi, sikertelenül végződött felbocsátási kísérlete óta. Akkor a harmadik fokozat hibája miatt egy földmegfigyelő műhold, a GISAT-1 (EOS-03) veszett oda.
A PSLV fő hasznos terhe, az Indiai Űrkutatási Szervezet (Indian Space Research Organization, ISRO) 1710 kg-os földmegfigyelő műholdja 529 km magas poláris pályán fog majd működni. A felemelkedés után közel 18 perccel önállósult a rakéta negyedik fokozatától. Befért még mellé a 17,5 kg-os, földmegfigyelési és technológiai kísérleti céllal épült (egy infravörös kamerával repülő) indiai INS-2TD, valamint a 8,1 kg-os INSPIRESat-1. Ez utóbbi nemzetközi összefogással készült az ionoszféra kutatására és a napkitörések röntgentartományban történő megfigyelésére, amerikai, indiai, tajvani és szingapúri intézmények részvételével. A két kisebb műhold nagyjából egy perccel a nagyobb társuk után került önálló pályára.
Az EOS-04 (RISAT-1A) C-sávú apertúraszintézises radarberendezést visz magával. Tervezett működési élettartama 10 év. A felszínről készített radarképeket többek közt mezőgazdasági, erdészeti, árvízvédelmi, hidrológiai célokra, a talaj nedvességtartalmára vonatkozó mérésekre használják. A radaros távérzékelési módszer előnye, hogy éjjel és borult, felhős időjárás mellett is alkalmazható. Elődje, a RISAT-1 2012-ben indult, ugyancsak egy PSLV rakétával. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Amazônia-1
Teljesen új indai távérzékelő műhold veszett oda
2021-es indiai helyzetkép
Indiai radarműhold indult
Az indiai PSLV rakéta első 2022-es startja (Spaceflight Now)
Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
