E havi sorozatunkat – az előző két, kizárólag Indiával foglalkozó fejezet után – egy-egy ausztrál, indiai, japán, illetve két kínai rövid hírrel zárjuk.
Az Ausztrál Űrügynökség egy 4 millió dolláros szerződést kötött a Fleet Space Technologies vállalkozással, mely korábban földfelszíni körülmények között már sikeresen demonstrálta SPIDER (Seismic Payload for Interplanetary Discovery, Exploration and Research) nevű eszközét. Ez egy három komponensből álló, szeizmikus kutatásokra szolgáló berendezés, melyet egyszer a Hold déli pólusvidékén szeretnének telepíteni, és ott 14 földi napig működtetni. Az eszköz a Föld nevű bolygón már bizonyította, hogy képes a szeizmikus mérésekre és azok szinte azonnali (átjátszó) műholdra küldésére. A tervek szerint az ausztrál űrügynökség 7 lépésből álló, a Hold és a Mars kutatásában, illetve az Artemis-programban történő részvételének a SPIDER lenne az első lépése, illetve eszköze.
Az Indiai Űrügynökség (ISRO) szeptember 3-án bejelentette, hogy a Pradján (Pragyan) holdjárót „elaltatták”, felkészítve azt a két földi hétig tartó felszíni éjszakára. Az APX és LIPS berendezések adatait letöltötték, majd kikapcsolták azokat. A rover akkumulátorait teljesen feltöltötték, és a járművet olyan pozícióba állították, hogy a szeptember 22-én felkelő Nap fényét tökéletes szögben kapja. (Emlékeztetünk arra, hogy a rovert csak két földi hétre tervezték, így „jogában áll” esetleg nem felébredni… Mi azért csak szurkoljunk!)
A japán Interstellar nevű vállalkozás még az idei év végén szeretné megkezdeni a statikus hajtóműteszteket jelenleg fejlesztés alatt álló Zero nevű rakétaprogramjához kapcsolódóan. A Zero közel egy tonna terhet állíthatna alacsony Föld körüli pályára. Egyeseknek talán ismerősen hangzik a vállalat vagy rakétája neve. Ez nem véletlen, hisz a cég Momo nevű hordozóeszköze már három szuborbitális repülésen van túl. A 25 m magas Zero kapcsán két érdekességet illik megemlíteni. Az egyik, hogy üzemanyaga biometán lenne, illetve hogy nem a legdélibb (Kjúsú / Kyushu), hanem a legészakibb (Hokkaidó / Hokkaido) szigetén építik fel az indítóállást. A jelenlegi tervek szerint talán már 2025-ben megpróbálkozhatnak az első orbitális (teszt)repüléssel.
Acuta Keidzsi (Keiji Atsuta, balra) az Interstellar üzletfejlesztésért felelős ügyvezetője és az augusztus 9-i (immár 37. amerikai) kisműholdas konferencia egyik résztvevője a Utah Állami Egyetem rendezvényközpontjában. (Fotó: Kim Raff / SpaceNews)
A kínai személyzetes holdraszállás űrhajójának és holdkompjának egyelőre nincs hivatalos neve. Ezért az ország személyzetes repülésekért felelős ügynöksége (CMSA) augusztus utolsó napján nyílt versenyt hirdetett az ország lakosai között a névadásra. A javaslatokat szeptember 30-ig várják. (Mint arról már beszámoltunk, a holdkomp és gyorsítófokozata, illetve az üzemanyaggal alaposan megpakolt személyszállító űrhajó külön indulna a Hold felé egy-egy Hosszú Menetelés-10-es rakétastartot követően. A későbbi összekapcsolás után a fedélzeten tartózkodó három űrhajós közül kettő leszállna égi kísérőnk felszínére, ahol legalább 6 órát tartózkodnának. A holdkomp az oldalán egy 200 kg-os, kétszemélyes holdjárót is szállítana.) A verseny bejelentésekor egyébként bemutatták az eddigi legrészletesebb rendereket a két űrjárműről!
(Forrás: CGTN / YouTube)
A videón jól látszik, hogy a gyorsító fokozatban egy, a személyszállító űrhajó esetében kettő, míg a holdkompon négy főhajtóművel számolnak. Izgalmas megoldás, hogy (legalábbis a jelenlegi tervek szerint) a holdkomp a holdraszállást követően teljes egészében emelkedne fel (!), azaz nem maradna leszállóplatform az égitest felszínén, mint az Apollók esetében. Ez azt is jelenti, hogy a hajtóműrendszernek többszöri gyújtásra alkalmas, ereszkedésre és emelkedésre egyaránt optimalizált rendszernek kell lennie.
A személyszállító űrhajóból, a holdkompból és a Holdhoz gyorsító (majd ott keringési pályára fékező) fokozatból álló szerelvény a Hold megközelítésekor
A kínai holdkomp a felszínen
A holdkompban utazó két űrhajós és az űrhajóban várakozó egyetlen társuk már csak pár centiméterre az újbóli (Hold körüli) találkozástól. A második generációs kínai űrhajó a Holdhoz három, a kínai űrállomáshoz akár hét üléssel „székezhető”. (Fantáziaképek: CMSA / CGTN)
Azért mielőtt az első kínai emberek eljutnak a Hold felszínére, van még mit tenni alacsony Föld körüli pályán is. Most már biztos, hogy az ázsiai ország űrállomásának meglátogatásra is képes Hszüntien (Xuntian) űrtávcső csak 2024-ben startolhat. (Az okokat – „jó szokás szerint” – nem tudjuk, de a bejelentés idén augusztusban megtörtént.) Ennek kapcsán érdemes azt is megemlíteni, hogy Kína folyamatos erőfeszítéseket tesz arra, hogy az első külföldi űrhajósok, illetve (külföldi?) űrturisták is megjelenjenek a látogatók között. Ám ilyesmire 2024-ben sem számíthatunk, ahogy arról szintén beszámoltak. A jelenlegi tervekben jövőre is csak két teherűrhajó és két személyszállító űrhajó indításával kalkulálnak. (Ráadásul a külföldiek vendégjáráshoz a bizalmat és a transzparenciát is erősíteni kell.)
Hosszú távon viszont most már teljesen biztos, hogy az első űrállomásmodul – részben megépített – tartalék példányát befejezik és pályára fogják állítani. „Szerencsére” ez a blokk nem készült el teljesen, így most nem kell „visszabontani”, vagy „visszabutítani”. Ami biztosan megmarad, az a több dokkolót is tartalmazó, közel gömb alakú „orr-rész”, mely lehetővé teszi a későbbi tovább bővítést. Irányító és vezérlő rendszerek viszont itt nem lesznek, hisz abból az elsődleges készlet a Tienho (Tianhe) modulban, a tartalék pedig a Ventien (Wentian) modulban már megtalálható. Az új blokk a kutatási kapacitást és a kényelmet lesz hivatott javítani.
Kapcsolódó cikkek:
Ázsiai mozaik – 2023. augusztus (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2023. augusztus (2. rész)
GYORSHÍR: A Holdon az indiai űrszonda
Ázsiai mozaik – 2023. július (1. rész)
Mi várható 2023-ban? (2. rész)
Űrállomás, űrtávcső, űrhajósok
India és a Hold, minden mennyiségben. Folytassuk e havi beszámolónkat a Csándráján-3 szondával kapcsolatos legújabb információkkal.
