Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Sorozatunk befejező epizódjában rakétaügyekről olvashatnak.
Az Indiai Űrügynökség (ISRO) jelentős áttörést ért el az Additive Manufacturing (AM, gyors prototípusgyártási) technológiával készült, folyékony hajtóanyagú rakétahajtóművek fejlesztésében. Ezt bizonyította egy május 9-i hajtóműjáratási (égési, hot-fire) teszttel, amikor a PS4-es hajtómű első, AM szerint gyártott változata összesen 665 másodpercig működött az ISRO Mahendragiriben lévő fékpadján. A PS4-es név ismerősen csenghet, hisz az a már jó ideje használt PSLV rakéta negyedik fokozatának rakétamotorja, amely vákuumban 7,33 kN tolóerőt képes leadni. Ugyanezt a hajtóművet a PSLV első fokozatában mint irányító (kormány-) hajtóművet használják. A PS4-es monometil-hidrazint éget nitrogén-tetroxiddal. A mostani kísérletben a rakéta segédberendezései egy az egyben az eredeti RS4-ből származtak, ám az egyébként 14 elemből álló és 19 hegesztési szakasszal összeállított égéstérrendszert egyetlen darabból állították elő lézer szinterezéses nyomtatással (Laser Powder Bed Fusion). Ezzel nem csak egyszerűsítették a gyártást és rövidítették a gyártási időt, de rengeteg anyagot és tömeget is megtakarítottak, hisz 565 kg fém helyett mindössze 13,7 kg fémporra volt szükség – miközben a gyártási idő is harmadára csökkent. A terv az, hogy az új AM PS4 nevű hajtóművet (képeinken) hamarosan sorozatgyártásba veszik.
Észak-Korea május 27-én egy Csollima-1 (Chollima-1, 천리마) rakétával megkísérelte alacsony Föld körüli pályára állítani soron következő Málligjong (Malligyong, 만리경, magyarul: teleszkóp) katonai felderítő holdját. A Dél-Koreából és az Egyesült Államokból származó értesülések szerint a start sikertelen volt, a rendszer darabjai részben a Sárga-, részben a Luzon-tengerbe csapódtak. Ahogy arról beszámoltunk, 2023. november 21-én Észak-Korea sikeresen pályára állította a Málligjong-1-F3 felderítő műholdat. A korábbi két kísérlet – F1 és F2 – a Csollima-1 rakéta rendellenes működése miatt kudarc volt. A 2023. május 31-i első kísérletben a Csollima-1 második fokozata túl korán gyújtott, míg a 2023. augusztus 23-i második kísérletben a harmadik fokozatban a repülésmegszakító rendszer véletlenül működésbe lépett. A Csollima-1 háromfokozatú rakéta első fokozata egyébként nem más, mint a Hvaszong-17-es interkontinentális ballisztikus rakéta. Ahogy arról korábban írtunk, a november 21-i siker után Phenjan bejelentette, hogy 2024-ben három felderítő műholdat szándékszik pályára állítani. Ezekből lett volna a mostani az első. A kudarc után biztosra vehető, hogy jó, ha az idén még egy szatellitájuk kijut a világűrbe.
Május közepén még 27-ére tervezték a dél-koreai Dzsedzsu (Jeju) sziget közelében található Szeteszia-1 (Setesia-1) tengeri platformról a Perigee Aerospace vállalat Kék Bálna-1 jelű rakétájának indítását. Az eszköz a vállalkozás fejlesztés alatt lévő, azonos nevű és részben újra felhasználható, kétfokozatú, orbitális rakétájának előfutára, annak szuborbitális változata. Május 28-án azonban – minden különösebb bejelentés nélkül – a startot fix dátum nélkül („TBD”) eltolták júniusra.
Május 30-án sikerrel mutatkozott be az indiai Agnicul Cosmos vállalat Agnibaan rakétája - igaz, egyelőre még csak szuborbitális repülésen. A csennai-i Agnikul Cosmos Private Ltd. március 22–én már próbálkozott, ám a folyamatot (eddig meg nem nevezett műszaki okok miatt) megszakították. Az Agnibaan SorTeD (Sub-Orbital Technology Demonstrator) nevű rakéta (első kép) 6,2 m magas, induló tömege 575 kg, hajtóanyaga kerozin, melyet folyékony oxigén éget. Agnite nevű hajtóművét 3D nyomtatással (!) készítették, tengerszinten 25 kN erővel képes tolni. Nos, ennek az eszköznek volt most (ahogy jelenleg látni lehet) teljes siker a ballisztikus repülése.
A 2017-ben alapított Agnikul Cosmos a madrasi Indiai Műszaki Egyetem (Indian Institute of Technology Madras Chennai) egyik spin-off cége, melyet Srinath Ravichandran és SR. Chakravarthy alapított. Ez a cég volt az első olyan indiai start-up, amellyel az Indiai Űrügynökség (ISRO) együttműködési szerződést írt alá, még 2020 decemberében. 2022. november 25-én pedig már Shri S. Somanath, az ISRO elnöke és a DOS (Űrminisztérium) titkára avatta fel az ISRO sriharikotai űrközpontjában az első indiai kereskedelmi rakétaindító állást, illetve az Agnicul attól 4 km-re található kis indító- és irányítóközpontját.
(Agnicul Cosmos / X)
A vállalkozás most innen indította az Agnibaan első fokozatát, azaz a SOrTeD-et (második kép). A végleges (azonos nevű) hordozóeszköz háromfokozatú lesz. Az Agnibaan egy 18 m magas, 130 cm átmérőjű, 14 tonna induló tömegű, kerozinnal és folyékony oxigénnel működő rakéta, mely 700 km magas körpályára majd 100 kg tömegű műholdat indíthat.
A mostani start egyébként több elsőséget is hozott! Első alkalommal indított asztronautikai célú rakétát egy indiai magánvállalat. Ez volt az első indiai fejlesztésű „félkriogén” (semi-cryogenic) rakétahajtóműves start. (A félkriogén hajtómű kerozint éget folyékony oxigénnel.) Először használták az ország első magán start- és irányítóközpontját. Végül ez az első eset, hogy Indiából 3D nyomtatott hajtóműves rakéta emelkedett a magasba.
(Forrás: NEWS9 Live / YouTube)
Végül egy rövid előretekintés júniusra. A jelenlegi elképzelések szerint legkorábban…
Kapcsolódó cikkek:
Újabb észak-koreai rakétakudarc
Sikertelen start Észak-Koreából
Sikeres start Észak-Koreából?
Ázsiai mozaik – 2024. március (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2022. december (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2024. május (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2024. május (2. rész)
Az ázsiai ország következő, második – az előzőnél sokkal ambiciózusabb – Mars-szondája roverrel, helikopterrel érkezne a bolygó felszínére.
