Ázsiai mozaik – 2024. október (1. rész)

Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Kezdjük Indiával!

Mostani mozaikjainkhoz a muníció nagy részét az októberi, milánói Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson (International Astronautical Congress, IAC) elhangzottak adták.

Az Indiai Űrügynökség (ISRO) december 15-ig szeretné végrehajtani a SPADEX (SPAce Docking Experiment) nevű alacsony pályás dokkolási kísérletet. Ennek keretében két műhold fogja letesztelni a műholdak közötti adatátvitelt (Inter-Satellite Link), a fedélzeti navigációs és irányító hardvereket és szoftvereket, valamint magát a dokkoló mechanizmust. A SPADEX eredménye kritikus a készülő Gaganján (Gaganyaan) űrhajónak majdan a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) való hozzákapcsolása, az ország kis modulűrállomása, valamint a személyzet nélküli holdi talajminta-visszahozatali küldetés (Csándráján-4 / Chandrayaan-4) megvalósulása szempontjából.

(Forrás: WION / YouTube)

A SPADEX költségvetése mintegy 16 millió dollár, amelyből 9 millió a két műhold fejlesztése, 4 millió a hordozórakéta igénybevétele és 3 millió a földi infrastruktúra és eszközök megvalósítása.

A SPADEX-től függetlenül egyelőre jól halad a Gaganján-1 (G1) űrhajóteszt előkészítése. Ez – ahogy azt többször írtuk – természetesen még személyzet nélküli lesz, és egyelőre a küldetési profil sem teljesen ismert. Az biztos, hogy az egyik ülést Vyommitra, a „félhumanoid” robothölgy foglalja majd el. Feladata lesz az emberi tevékenység szimulálása (az ember–gép interfészek tesztelésére), valamint az életfenntartó rendszer vizsgálata. A második ülést a Gaganján életfenntartó rendszerének kísérleti példánya foglalja majd el. Ez azt is jelenti, hogy maga az űrhajó ezen példánya még nem lesz hermetikus! Az űrhajó belsejének vákuuma tulajdonképpen majd „szimulálja” az ülésen lévő életfenntartó rendszer számára a világűrt.

A küldetésben használt hordozórakéta az LVM-3 módosított – új kriogén fokozattal ellátott – változata lesz. Ez a változtatás a Gaganján program (és a majdani űrállomásprogram) szempontjából is kritikus, hisz az extra tolóerő nélkül ekkora tömeget India nem lesz (lenne) képes alacsony pályára emelni. Az ISRO továbbra is optimista azzal kapcsolatban, hogy a teszt még az idén megvalósulhat. (Az első személyzetes repüléssel viszont egy ideje már nem számolnak 2025-ben, csak 2026-ban.)

Eközben újabb – bár igen egyszerű – modellek jelentek meg a tervezett indiai modulűrállomásról, amely nem csak az ISS-nél, de még a kínai Tienkungnál (Tiangong) is kisebb lesz. Teljes kiépítésben 50 tonnáról beszélnek, amibe (e sorok szerzője szerint) egy Gaganján űrhajót is beszámítanak (mint a hosszú távú küldetések fontos elemét). Ne felejtsük el, hogy egy-egy modul (vagy az űrhajó) tömege (a rakéta korlátjai miatt) nem lehet több, mint 10 tonna.

Az ábrák alapján az sejthető, hogy 2035-re egy-egy (egyenként 10 tonnás) lakó-irányító (1), illetve kutatólabor (3) modullal, egy raktár/logisztikai modullal (4), egy többcsatlakozós dokkolóval (és űrsétazsilippel? – 2), és persze magával az űrhajóval (5) számolhatunk. Fontos hangsúlyozni, hogy az űrhajó és az űrállomás teljesen ISS-kompatibilis dokkolórendszerrel lesz ellátva. A korábban bejelentett tervek szerint a Gaganján űrhajók egyik korai küldetésében szerepel is az ISS-hez kapcsolódás. A fentiek elvileg akár azt is lehetővé tehetik, hogy valamikor egy Crew Dragon vagy Starliner (?!?!) is csatlakozzon az indiai űrállomáshoz (BAS – Bharatiya Antariksha Station).

Közben további részletek derültek ki a fejlesztés alatt lévő két indiai érdekeltségű személyzet nélküli holdszonda programjáról, a Csándráján-4 és a Csándráján-5 / LUPEX programokról. Az előbbi (ahogy azt korábban írtuk) két – egyenként 4,6 tonnás – egységét két hordozórakéta indítja a Hold felé. A tervek szerint azonban ezek már repülésük viszonylag korai szakaszában, még a Föld közelében, geoszinkron átmeneti (!) pályán fognak összekapcsolódni. Korábban valamivel kisebb tömeggel számoltak, és a terv az volt, hogy a két szonda egy kisebb (PSLV-3) és egy nagyobb (LVM-3, korábban GSLV-3) rakétával startolna. A tömegnövekedés miatt azonban immár két LVM-3-mal számolnak! A startra 2028-ig szeretnének sort keríteni.

A tervek szerint a Csándráján-4 két elsőséget is begyűjtene. Egyrészt a személyzet nélküli eszközzel eddigi begyűjtött legnagyobb tömegű talajmintát hozná haza, akár 3 kg-ot. Másrészt, míg a kínaiak világra szóló elsőséget szereztek azzal, hogy a Hold túloldaláról hoztak anyagot, az indiaiak azzal szeretnének történelmet írni, hogy elsőként a déli pólusvidékről hoznak por- és kőzetmintát. Ennek megfelelően a leszállásra kijelölt helyet is módosították. Korábban arról volt szó, hogy a Csándráján-3 leszállóhelyének közelében (Shiv Shakti Point, déli 69. szélességi kör) érne talajt a Csándráján-4. Az IAC-n viszont már arról számoltak be, hogy a landolásra a 85. és a 90. fokok között kerülne sor! Remélik, hogy itt akár fagyott vízjeget is találnak a felszín alatt. Ennek érdekében egy olyan fúrót fejlesztenek, amely akár 2 m-es mélységből is hozhatna mintát.

A Csándráján-5-tel (korábban LUPEX indiai–japán holdszonda, melyet újabban az indiaiak már Csándráján-5-ként emlegetnek) kapcsolatban elhangzott, hogy a leszállási terület a Shackleton-kráter közelében található, magasabban elhelyezkedő plató/hágó lenne. Koordinátái: 89.45° déli szélesség, 222.85° keleti hosszúság. A startra legkorábban 2028-ban, de inkább 2029-ben kerülhet sor japán hordozórakétával. A leszállóegységet (részben a Csándráján-4 bázisán) India készíti. A landolási terület egyes krátereiben állandó sötétség van, így ott nagyobb valószínűséggel számítanak vízjégre. Ezek lennének a (japán gyártású) nagy teljesítményű és hosszabb élettartamú rover elsődleges célpontjai. A kerekes jármű a tervek szerint akár 500–1000 m-es távolságot is megtehet. A holdjárón többek között talajradart, különféle spektrométereket, valamint vízelemző eszközöket helyeznének el.

Egy héttel az IAC zárása után jelentette be az indiai Szövetségi Kabinet, hogy 120 millió dollárnak megfelelő rúpiával létrehoznak egy alapot, amellyel az indiai (űripari) vállalkozásokat kívánják támogatni. A cél, hogy 10 év múlva a teljes (ipari, tudományos és állami) űrgazdaság nagysága a mai 8 milliárd dollár helyett elérje a 44 milliárd dollárt. Az alap első lépésben közel 40 startup céget fog támogatni.

(Folytatjuk!)

Kapcsolódó cikkek:
Ázsiai mozaik – 2023. december (3. rész)
Ázsiai mozaik – 2024. május (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2024. szeptember
GYORSHÍR: Sikeres indiai űrhajókísérlet
Akár már szerdán landolhat...
Ázsiai mozaik – 2024. február (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2021. március (1. rész)
2021-es indiai helyzetkép
Ázsiai mozaik – 2024. október (2. rész)