Az Indiából felbocsátott műholdpárossal alacsony pályás megközelítési és dokkolási kísérleteket fognak végrehajtani.
Az Indiai Űrügynökség (Indian Space Research Organisation, ISRO) december 30-án magyar idő szerint 17:30-kor egy CA (core alone, azaz oldalsó segédrakéták nélküli) konfigurációjú PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) hordozórakétával bocsátotta fel a SPADEX (Space Docking Experiment) nevű kísérlet két műholdját. A helyszín a szokásos, a Sriharokota szigetén épült Satish Dhawan Űrközpont volt.
A két SPADEX műhold a Föld körül. (Fantáziakép: ISRO / India Today)
A SPADEX célja a műholdak közötti adatátvitel, a különböző távolságok melletti kötelékrepülés, illetve a Föld körüli pályán végzendő megközelítési és dokkolási manőverek kipróbálása, begyakorlása. Az így szerzett tapasztalatot a közeljövőben hasznosítani tudják majd az indiai emberes űrrepülési programban, amikor a tervezett Gaganján (Gaganyaan) űrhajó a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) kapcsolódik. De India tervez egy kis méretű saját modulűrállomást is (Bharatiya Antariksh Station, BAS), amelynek az összeállítása, továbbá az űrhajókkal való meglátogatása megköveteli a rutinszerűen végrehajtott dokkolásokat. Az indiaiak terveznek továbbá holdi talajminta-visszahozó küldetést is, Csándráján-4 (Chandrayaan-4) néven. Értelemszerűen annak során is szükség lesz a Holdról felszálló egység csatlakoztatására a mintákat a Földre visszajuttató szondához. Így a mostani kísérlet sikere alapvető fontosságú az indiai űrprogram jövőbeli alakulása, további fejlődése szempontjából. Az ISRO közleményében kiemeli, hogy a küldetés nyomán India válhat a világon a negyedik olyan országgá, amely űrbeli dokkolási képességeket fejleszt ki. (Az nem világos, hogy ezt hogyan számolták ki, hiszen ilyesmit a szovjet/orosz, amerikai és kínai űrszakemberek valóban régóta csinálnak, de az Európai Űrügynökségnek is voltak az ISS-hez csatlakozó teherűrhajói. Igaz, hogy az ESA nem egy ország... – A szerk.)
A SPADEX két műholdja, a Target (célpont) és a Chaser (üldöző) egyenként mintegy 220 kg tömegű. A Föld körül 475 km magasan húzódó, 55°-os hajlásszögű pályán működnek majd. A célok között szerepel az autonóm módon történő össze- és szétkapcsolódásuk, valamint vezérlő rendszereik összekötése dokkolt állapotban. (Kép: ISRO)
A rakéta utolsó, negyedik fokozatához rögzítve pályára került a 4-es számú POEM (PSLV Orbital Experiment Module) műszeregyüttes is. A platformon összesen 24 kísérleti berendezést helyeztek el. Közülük 14 az IRSO műhelyeiben készült, 10 pedig különféle indiai intézmények (egyetemek és startup vállalkozások) műszere. A kutatási témák is változatosak, a robotkaros kísérletektől az ionoszféra elektrontartalmának mérésén és radaros földmegfigyelésen át a növénytermesztésig sok érdekes területet érintenek.
A POEM-4 felépítésének vázlata. (Kép: ISRO) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Ázsiai mozaik – 2024. november (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2024. október (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2024. május (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2023. december (3. rész)
Ázsiai mozaik – 2024. szeptember
Három műhold és a POEM
Indiai rakéta szingapúri műholdakkal
Röntgencsillagászati űrtávcső Indiából
Ambiciózus indiai küldetés PSLV rakétával (Space News)
Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Kezdjük Indiával!
