Két hónapja került pályára az orbitális dokkolási kísérletekre szánt két indiai SPADEX műhold, illetve a rakéta utolsó fokozatán elhelyezett POEM-4, amely tulajdonképpen önálló műszaki és tudományos kísérleti eszközök „halmaza”.
Cikkünk első részében a SPADEX (Space Docking Experiment) dokkolási kísérlet műholdpárosával eddig történt eseményeket foglaltuk össze. Következzen most a POEM-4.
A POEM (PSLV Orbital Experimental Modul), ahogy azt neve is sugallja egy a PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) hordozórakéta utolsó, Föld körüli pályán „ragadó” fokozatán kialakított műszer- és kísérletegyüttes.
Az eddigi négy POEM küldetés legfontosabb adatai
Ahogy látni fogjuk, a POEM-4 fedélzetén elhelyezett két tucat eszköz között több olyan is van, amelyek a jövő indiai űrhajóinak, illetve űrállomásának lehetnek, lesznek a szolgálati rendszerei. Épp ezért éreztük fontosnak, hogy ezzel a küldetéssel is kicsit részletesebben foglalkozzunk.
A POEM-4-en lévő 24 eszköz jelentős részét az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) különféle műhelyei alakították ki. De van tíz olyan berendezés, amelyeket az IN-SPACe (Indian National Space Promotion and Authorization Centre) választott ki több pályázatból. Az IN-SPACe tulajdonképpen egy szakembereket, akadémikusokat, a miniszterelnök képviselőjét, valamit a Külügyminisztérium delegáltját tömörítő szervezet. Megjegyzendő, hogy a kísérletek megkezdése előtt a rakéta-végfokozatot (két lépésben) lehozták a SPADEX-et „kibocsátó” magasságról (470 km) egy alacsonyabb (350 km-es) körpályára. Ez jóval közelebb van a tervezett Gaganján (Gaganyaan) űrhajók és a BAS űrállomás (Bharatiya Antariksha Station) keringési magasságához. Az alábbi képen jól látszik, hogy a POEM saját energiaellátással (hengerpalástra illesztett napelemek) rendelkezik. A platform felső részének bal és jobb szélén pedig kivehető a két kísérlet robotkar (manipulátor).
A POEM-4 felépítésének vázlata. (Kép: ISRO)
A SwetchaSAT-V0 az NSpaceTech nevű védelmi és űripari startup által kifejlesztett UHF-sávú kommunikációs egység (lent), amely a különféle kísérleti eszközök és a Föld közötti adat összeköttetést biztosítja. Ezt először január 3-án próbálták ki, sikerrel.
Január 4-én sikeresen kipróbálták a POEM-en elhelyezett egyik robotkart.
Az RRM-TD nevű „sétáló robotkar” első mozdulatairól készült rövid videó. (Forrás: Asianet Newsable / YouTube)
Január 6-án szintén sikeres volt a másik robotkar (DCRM) próbája. Ez az eszköz sodródó eszközök elkapását demonstrálta, fejlett vizuális helymeghatározást és pálya előrejelzést alkalmazó szoftverének köszönhetően.
Balra az RRM-TD, jobbra a DCRM
Január 7-én arról számoltak be, hogy sikeresen csíráznak a CROPS (Compact Research Module for Orbital Plant Studies) kísérlet tehénborsói (másképp homokibab vagy csicseribab, latinul Vigna unguiculata, hindiül Iobia). A lenti fotón jól látszik, hogy három borsószem is szétfeszítette a nedvességet és tápanyagot biztosító fehér lapkát.
(Kép az animációból: ISRO)
Huszonegy napon át vizsgálják spenótlevelek fejlődését a súlytalanságban, az APEMS (Amity Plant Experimental Module in Space) kísérletben. Január 11-én beszámoltak arról, hogy látható növekedésnek indultak a növények mind a világűrben, mind pedig a földi kontrollcsoportban.
Február 20-án sikerrel próbálták ki a Galaxy Eye Space Solutions vállalat GLX-SQ eszközét. Ez egyidejűleg képes apertúraszintézises radaros (SAR) és optikai távérzékelésre, földmegfigyelésre. A rendszer az észlelésen (képkészítés) kívül valós idejű adattömörítést is végez, amit szintén sikeresen demonstráltak. Tíz perc alatt, 400 MB adatot tömörítettek 1,5 MB-ra, ráadásul mindezt –10 °C-ban és a dél-atlanti anomáliában! (A mostani eszköz a 2028-tól pályára állítandó, 32 műholdas Drishti projekt egyik legfontosabb eleme. A vizsgálatok nem értek véget, hisz a POEM-4-en lévő GLX-SQ kísérletet szeretnék +150 °C-on is megismételni.)
A POEM-4-en még rengeteg további eszköz van, amelyek működéséről egyelőre nincs információnk. Ezek közül a jövő űrhajói és űrállomása szempontjából kiemelkedik a helyzetstabilizálásra fejlesztett háromtengelyes lendkerékrendszer (giroszkóp), az RWA (Reaction Wheel Assembly). De ide sorolható a giroszkópokat és földmágnesség-szenzorokat egyaránt használó MIRS (Multi-Sensor Inertial Reference System) is.
Balra a MIRS, jobbra az RWA
Aki pedig még mindig nem unja a POEM-4-et, az az ISRO honlapján részletes leírást és rengeteg fotót talál mind a 24 eszközről.
Kapcsolódó cikkek:
SPADEX és POEM-4: Csordogáló információk (1. rész)
Két SPADEX
Röntgencsillagászati űrtávcső Indiából
Indiai rakéta szingapúri műholdakkal
Három műhold és a POEM
Két hónapja került pályára az orbitális dokkolási kísérletekre szánt két indiai SPADEX műhold, illetve a rakéta utolsó fokozatán elhelyezett POEM-4, amely tulajdonképpen önálló műszaki és tudományos kísérleti eszközök „halmaza”.
