Még néhány hét, és fontos szakaszához érkezik a japán űrkísérlet, amelynek végső célja anyagmintát gyűjteni az Itokawa kisbolygóról, s azt elhozni a Földre.
Mindezt anélkül, hogy a szondát nagyteljesítményű hordozórakétával indították volna. Az ionhajtóművel és autonóm navigációs rendszerrel felszerelt Hayabusa tehát egy izgalmas technológiai kísérlet. A mintavétel módja is különleges, hiszen a kisbolygó gyenge tömegvonzása miatt nem lehet simán leszállni, fúróeszközt rögzíteni a felszínén. (A nehézségi gyorsulás ott mintegy százezred része lehet a földfelszínen megszokottnak.) Az érintkezés így csak egy másodpercnyi ideig tart. Ezalatt a Hayabusa egy 5 g tömegű fémgolyót lő a felszínbe, 300 m/s sebességgel. A felverődő szemcséket gyűjti majd össze.
A leereszkedés a szonda helyzetének és a felszín feletti magasságának a pontos mérése mellett történik. (Erre a célra többféle műszer, például optikai navigációs kamera, fényhullámokkal működő „radar” és lézeres távolságmérő szolgál.) Az adatokat és képeket folyamatosan sugározzák ugyan a földi irányítóknak, de ők a nagy távolság és az emiatt fellépő időkésés miatt nem sokat tudnak tenni, legfeljebb egy vészleállítást kezdeményezhetnek, ha valami veszélyt észlelnek. Az ereszkedés automatikusan történik, a hajtóművek tolóerejének szabályozásával. Később még ezeket is kikapcsolják, nehogy a majdan szerzendő anyagminta beszennyeződjön.
Száz méteres magasságban egy tükröző felületű, 10 cm átmérőjő mesterséges célpontot bocsátanak le a manőverek megkönnyítésére. A szabadesés végén a mintavétel akkor kezdődik, amikor az alul levő egység eléri a talajt. Ezután azonnal megindul az emelkedés, vissza 100 méteres magasságig. Itt már újra a földi irányítóké a parancsadás joga.
Egy apró, japán fejlesztésű ugráló robot (MINERVA) is a kisbolygóhoz utazik, hogy közelről vizsgálhassa a felszínt.
A tudományos program nagy lépés a földközeli kisbolygók megismerése felé. Többet tudhatunk meg a Naprendszer keletkezéséről. Felbecsülhetjük a Földre leselkedő veszélyeket, amelyek a hasonló égitestek esetleges becsapódásakor léphetnek fel. Végül információt szerezhetünk arról, hogy milyen kitermelhető nyersanyagokkal szolgálhatnak nekünk a távoli jövőben.
A Hayabusa ez év végéig marad az Itokawa környezetében. A visszaérkezésre még majdnem 2 esztendeig, 2007 júniusáig kell várni. A kb. 1 grammnyi mintát tartalmazó kapszula a tervek szerint leválik a szondáról, és belép a földi légkörbe. Előtte nem áll Föld körüli pályára, mint a korábbi anyagminta-hozó űreszközök, vagyis sebessége meglehetősen nagy (12 km/s) lesz. A légkörben 3000°C-ig felhevülő kapszula kiszemelt leszállóhelye az ausztráliai sivatag. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Közelít kisbolygó-célpontjához
a Hayabusa (1. rész)
A Hayabusa hivatalos honlapja (ISAS/JAXA)
Hayabusa információk (JAXA)