A nyár elején hozták nyilvánosságra a szigetország űrstratégiáját részletező dokumentumot. A fő irányok: a hazai ipar támogatása, az alkalmazások és a védelmi célú űrprogram fejlesztése.
Az öt évre szóló terven egy éve dolgozott egy kormánybizottság, amelyet maga a japán miniszterelnök vezetett. Az országban hagyományosan fontos szerepet szánnak az űrkutatásnak, és szeretnének ezen a téren is a világ élvonalába tartozni. Az új terv ugyanakkor hangsúlyeltolódásokat is tartalmaz.
A japán miniszterelnök, Aszo Taro (középen) június 2-án ismertette az ötéves űrpolitikai tervet.
A japán űrszektorban a jövőben több figyelmet kapnak majd az űralkalmazások. Eddig inkább a technológiai fejlesztések voltak előtérben. Ez a természetes átalakulás már néhány éve elindult, de a Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) ez irányú igyekezetét akadályozta a minisztériumok közötti hagyományos feladatmegosztás. Így nehéz volt a különböző szektorok igényeit felmérni és összehangolni.
A kutatási programok természetesen ezután is tovább folynak. Nagyobb támogatásban részesülnek a hagyományosan erős területek, mint például a robot-technológia, valamint a napelemes energiatermelő rendszerek. Az űrstratégiában külön kiemelnek három témát. Az egyik a hazai űripar támogatása. A másik a világűr, mint a diplomáciai befolyást növelő tényező. A harmadik sokáig kényes témának számított Japánban: a katonai (védelmi) célú űrprogram. Ezt egy 2008-ban elfogadott törvény teszi lehetővé. Egyelőre műholdas felderítő és rakéta-ellenőrzési kapacitás kiépítéséről van szó.
Az egyetlen kérdés, ami a jövő évig nyitva maradt, az Japán jövőbeli részvétele az emberes űrutazási programokban, különösen a Holdra való esetleges visszatérésben. A témát az Egyesült Államokban is most gondolják újra, így a japánok még nem késtek le semmiről... (Forrás: CNES Magazine, 2009. június)
Sikerült megfigyelni egy holdi becsapódást, még ha egy mesterséges úton előidézett eseményt is. A Kaguya szonda becsapódásának földi távcsöves képei.
