Gyorsul a napvitorlás

A májusban indított kísérleti japán IKAROS űrszonda a napsugárzás fénynyomásából származó kis erőt hasznosítja gyorsításra.

Az innovatív napvitorlásról gyűjtött adatok alapján a Japán Űrügynökség (JAXA) a múlt héten bejelentette, hogy sikerült kimérniük a fénynyomásból adódó erő nagyságát. Ezzel az űrkutatás történetében a legnagyobb ilyen gyorsító erőt sikerült elérniük a bolygóközi térben. A számértéke hétköznapi fogalmainkkal igen kicsi, mindössze 1,12 mN (millinewton), ami itt a Föld felszínén alig több mint 0,1 g tömegű test súlyának felel meg.

A rádiós követési adatok alapján kimutatták, hogy az IKAROS vitorlájának június 6-ai kibontása után az űreszköz gyorsulni kezdett. A vízszintes tengelyről az idő (világidőben), a függőlegesről a mért és a fénynyomás nélkül számított sebesség különbsége olvasható le, mm/s egységekben. (Kép: JAXA)

A kb. 300 kg tömegű űreszköz a Föld és a Vénusz között, tőlünk 17,7 millió km-re tartózkodott a napvitorla kinyitásakor. A mindössze 7,5 mikrométer vastag anyagból készült vitorla 13-szor vékonyabb, mint egy emberi hajszál vastagsága. Egyik oldala alumíniumozott, hogy jobban visszaverje a beérkező napsugárzást. Szélessége 14 m, átlói 20 m-esek. A vitorlába szerelt ultravékony napelemek ezzel egyidőben elektromos energiát is termelnek, ami ugyancsak egy jelentős technológiai áttörés. A következő lépés az űreszköz manőverező képességének tesztelése lesz, a vitorla elfordítása révén.

Ezeket a felvételeket a sikeres júniusi vitorlabontásról egy miniatűr, a szondáról levált kamerával vették fel. (Képek: JAXA)

Az IKAROS május 20-án, a japán Akatsuki Vénusz-kutató űrszondával együtt indult. Ez utóbbi – természetesen hagyományos meghajtás alkalmazásával – december elején áll majd a Vénusz körüli pályára.

Kapcsolódó cikkek:
Japán űrszonda indult a Vénuszhoz

Kapcsolódó linkek:
A japán napvitorlást a fénynyomás gyorsítja (Spaceflight Now)