A Vénusz körüli pályára állást december elején elvétő Akatsuki talán az előzetesen számítottnál rövidebb idő elteltével, öt év múlva kaphat egy második esélyt.
A hírt a Space.com űrkutatási portál közölte, egy japán sajtóértesülésre hivatkozva. Eszerint a Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) szakembereinek számításai alapján sikerülhet menet közben úgy alakítani a Nap körül keringő űrszonda pályáját, hogy az ne a korábban számított 2016. decemberi-2017. januári időszakban, hanem már korábban a Vénusz közelébe vezessen.
December 6-7. éjszakáján az Akatsuki (magyar átírásban Akacuki, jelentése: hajnal) kb. 550 km-rel repült el a Vénusz mellett. Sajnos ahhoz, hogy sikerüljön körülötte pályára is állni, a pályamódosításra használt hajtómű nem működött elegendő ideig (12 perc helyett csak mintegy 2 és fél percig). A valószínűsíthető okok: váratlan nyomáscsökkenés az üzemanyag-ellátó rendszerben, vagy a hajtómű fúvókájának sérülése. Így az űrszonda kényszerűen folytatta keringését a Nap körül.
A tavaly májusban indított Akatsuki az eredeti tervek szerint a bolygó körüli pályára állást követően két éven át tanulmányozta volna a Vénusz légkörét, felhőzetét, időjárási folyamatait. Ez volt a második japán űrszonda, amelyet egy nagybolygó kutatására küldtek. Az első, a Marshoz 1998-ban indított Nozomi sorsa több szempontból hasonló volt a mostani Vénusz-szondáéhoz. Elvétette az irányt, majd az eredetileg 1999-re tervezett pályára állás helyett 2003-ban újra megkísérelt manőver nem sikerült. Ugyanakkor a japán bolygóközi űrszondák közül épp tavaly aratott világra szóló sikert a Hayabusa, amelynek – többszöri bravúros mérnöki beavatkozás után, az indulást követő hét év elteltével – végül sikerült anyagmintával visszatérnie az Itokawa kisbolygó mellől. Az Akatsuki Vénusz-szondával egy időben startolt IKAROS napvitorlás pedig most is rendben működik.
Egyelőre ennyit kaptunk a japán űrszondától a Vénuszról. A képmontázst a két nappal a bolygó melletti elrepülés után készült felvételekből állították össze. A Nap által sarló alakban megvilágított bolygó balra ultraibolya, középen infravörös hullámhosszakon (hamis színezéssel). A jobb oldalon látható korong a hosszabb infravörös hullámhosszak tartományában készült, és a bolygó saját légkörének hősugárzását mutatja. (Kép: ISAS / JAXA)
Kapcsolódó cikkek:
Eddig úgy tűnt, hogy egy újbóli próba lehetőségére több mint 6 évet kell várni. Amíg a Vénusz 10 teljes keringést végez a Nap körül, addig az Akatsuki jelenlegi pályáján 11-et, s ekkor kerülhetnek legközelebb olyan kis távolságba egymástól, hogy megkísérelhessék a pályára állást – feltéve, hogy a hajtómű valóban működőképes maradt. (A hírek szerint a teljesítménye kb. 60%-kal csökkent.) Az új elképzelések szerint az űrszondát folyamatosan lassítva elérhető, hogy már 8 teljes keringési periódusa után megközelítse a bolygót. Az időmegtakarítás azért lehet fontos, mert így nagyobb az esélye, hogy az Akatsuki fedélzeti tudományos műszerei még működőképesek és hosszabb távon is használhatók maradnak. Még egy lényeges szempont, hogy a számítások szerint ebben az esetben kisebb hajtómű-teljesítménnyel is megoldható lenne a fékezés.
Akatsuki: el a Vénusz mellett
A Vénusznál a japán űrszonda
Japán űrszonda indult a Vénuszhoz
A japán Vénusz-szonda új neve
Elveszett a Remény
Gyorsul a napvitorlás
Sajnos nem sikerült a fékező manőver, a japán Vénusz-szonda nem tudott a bolygó körüli pályára állni. Talán hét (!) év múlva újra megpróbálhatják...
