Cikkünkben az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Emberek a Föld körül
Gyakorlatilag célegyenesbe fordultak a második személyzetes, egyben első szolgálatszerű CrewDragon repülés előkészületei. A Crew-1 külderés a jelenlegi tervek szerint október 31-én indul Floridából, helyi időben hajnal 2:40-kor (06:40 GMT). Cikkünk szempontjából ez azért érdekes, mert a három amerikai (Michael Hopkins parancsnok-pilóta, Victor Glover pilóta és Shannon Walker küldetésspecialista) mellett a fedélzeten fog utazni a japán Szoicsi Nogucsi (Soichi Noguchi) küldetésspecialista is. Az 55 éves ázsiai űrhajós 2005-ben a Discovery űrrepülőgéppel (STS-114), 2009-ben pedig a Szojuz TMA-17-tel indult a világűrbe. Eddig 177 napot töltött ott, ebből (3 űrséta során) 20 órát a szabad világűrben dolgozva.
Balra Nogucsi, mellette Glover a valóban futurisztikus Crew Dragon űrruhában. Hat hónapos űrrepülésre készülnek. (Fotó: NASA / SpaceX)
Jim Bridenstine, a NASA vezetője szeptember 23-án kongresszusi képviselők előtt jelentette ki, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Föld körüli pályán a Nemzetközi Űrállomás (jelenleg 2030-ra tervezett) leállása után is folyamatos legyen az amerikai emberek jelenléte. A legfontosabb érve az volt, hogy nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy „odafent” csak kínai űrhajósok dolgozzanak folyamatosan. Ezzel arra utalt, hogy – amint az olvasóink előtt ismert – a jelenlegi tervek szerint Kína pár éven belül kiépítené a moduláris űrállomását, melyen legkésőbb 2022-től folyamatos személyzetes jelenléttel számolnak. (Jelen állás szerint az állandó személyzet 3 fő lenne, melyet időről időre további 3 fő látogathatna meg hosszabb-rövidebb időre.) A kínai média szerint Kína már 17 ország 23 szervezetével írt alá együttműködési szerződéseket különféle kísérleti berendezések fejlesztéséről, és az űrállomáson történő üzemeléséről. Az is nyílt titok, hogy több országgal folynak tárgyalások arról, hogy a nevezett kísérleti berendezéseket a tulajdonos országok űrhajósai „kísérnék el”.
Holdverseny
A japán űrtevékenységet (és a JAXA űrügynökséget) felügyelő Tudományos és Technológiai Minisztérium 80 milliárd jen (kb. 760 millió dollár) összeget kért a 2021-es költségvetési évre, kifejezetten az amerikai vezetésű személyzetes Artemis holdprogramban történő részvételre. (A japán költségvetési év április 1-jén kezdődik és a következő év március 31-ig tart.) A japán részvétel magában foglalná a HTV-X teherűrhajó módosított változatának és különféle életfenntartó rendszereknek az éves fejlesztési költségeit. A most már ki is mondott (!) cél, hogy a részvételért cserébe valamikor japán űrhajós léphessen a Hold felszínére. Jelen állás szerint egyébként az Artemisre a következő öt évben NASA a 28 milliárd dollárt, míg Japán közel 2 milliárd dollárt (200 milliárd jent) fog elkölteni.
Szeptember 1-jén immár 2453. „földi munkanapját” kezdte a Hold innenső oldalán, a Mare Imbrium területén a még 2013 decemberében leszállt kínai Csang’e-3 (Chang'e-3). A lander legtöbb berendezése a mai napig működőképes, a kommunikációs rendszer továbbra is küldi a tudományos adatokat.
Ide tartozó hír, hogy szeptember 8-án, egy kisebb pekingi ünnepség keretében jelentették be, hogy az IAU a Wuweiren nevet adta a 281880 jelű kisbolygónak. Wu Weiren a kínai holdszondák vezető tervezője, a 281880-as aszteroidát pedig a Kelet-Kínában található Purple Mountain Observatory földközeli objektumokat vizsgáló távcsövével fedezték fel.
Olvasóink emlékezhetnek rá, hogy az indiai Csándráján-2 (Chandrayaan-2) keringő egysége anno sikeresen Hold körüli pályára állt, ám a leszállóegység a felszínbe csapódott. Nem sokkal később az Indiai Űrügynökség (ISRO) bejelentette, hogy Csándráján-3 néven újra fognak próbálkozni, valamikor 2020 második felében. Szeptember végén bejelentették, hogy – vélhetően a COVID-19 okozta késések, és valószínűleg a költségek lefaragása okán – a startra legkorábban 2021 első felében kerülhet sor, ráadásul keringő egység (orbiter) nélkül! Azaz a Csándráján-3 csak leszállóegységet és mini-holdjárót fog tartalmazni. A program teljes költségét az ISRO így a Csándráján-2 költségének kevesebb mint 2/3-ára becsüli. (A Csándráján-2 egyébként jelenleg is dolgozik a Hold körüli pályán.)
Szeptember 29-én szenzációs bejelentést tett Mohammed bin Rashid Al Maktoum, az Egyesült Arab Emirátusok miniszterelnöke és alelnöke. Eszerint az ország beindította holdprogramját, s ennek részeként legkorábban 2024-ben automatikus űreszközzel kíván leszállni égi kísérőnkön. A sajtóközlemény szerint a Rashid nevű kisméretű (10 kg-os) rovert a Hold egy olyan területére juttatnák, ahol korábban még nem történt leszállás. További részleteket (a rover műszaki adatai, a tervezett tudományos műszerek listája, a leszállás pontosabb helye) egyelőre nem közöltek.
Ázsia és a vörös bolygó
A japán JAXA a 2024-es indítási ablakban tervezi elindítani az MMX (Martian Moons eXploration) nevű keringő egységet. A cél elsősorban a Mars két kis holdjának, a Phobosnak és a Deimosnak a vizsgálata Mars körüli pályáról, illetve felszíni por gyűjtése a Phoboson és a minta visszaszállítása a Földre. Rendszeres olvasóink nyilván felismerik, hogy a program jelentős mértékben fog támaszkodni arra a know how-ra, melyet az ázsiai szakemberek a Hajabusza-1 és -2 (Hayabusa-1 és -2) küldetésekben szereztek.
Szeptember 10-én a JAXA és a Japán Műsorszóró Vállalat (NHK) közleményben jelentette be, hogy közösen fogják kifejleszteni az MMX Super Hi-Vision Camera rendszerét, mely képes lesz ún. 4K és 8K felvételek készítésére. Amennyiben sikerrel járnak, akkor az MMX lesz az űrkutatás történetében az első űreszköz, amely Super Hi-Vision technikával fogja megörökíteni a Marsot és holdjait. Az együttműködés és az ötlet persze nem meglepő, hisz a JAXA és az NHK már végzett közös közvetítést a Shuttle-ről még 1992-ben, majd 4K-videózott a Kaguja (Kaguya) holdszondával, az ISS-en, valamint a Hajabusza-2 mintavevő landolásakor is.
Az MMX a Marsnál. (Kép: JAXA / NHK)
Szeptember 24-én volt 6 éve, hogy az indiai Mangalján (Mangalyaan, Mars Orbiter Mission, MOM) Mars körüli pályára állt. A mindössze 70 millió dolláros – az amerikai Gravity c. filmével összevethető – költségvetésű űreszköz nem csak az ország első Mars-küldetése, de egyben első bolygóközi űrszondája is. A Mangalyaan jelenleg is működik, és további üzemeltetésére biztosított a költségvetés.
A Mangalayaan a Mars körül. Az adatok vételére az ISRO földi állomásai a magyar BHE egyes távközlési eszközeit is rendszeresítették és használják.
(Cikkünk folytatásában rakétákról, tudományos műholdakról, földmegfigyelésről is szó lesz.)
Kapcsolódó cikkek:
Ázsiai mozaik – 2020. augusztus (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2020. augusztus (2. rész)
Október 23.
Űrállomás, űrtávcső, űrhajósok
Japán jelen és jövő
A kínai holdszonda műszerei
India holdprogramja
Megépülhet az MMX
India első bolygóközi szondája
Ázsiai mozaik – 2020. szeptember (2. rész)