E havi háromrészes mozaikunk második cikkében japán híreket olvashatnak.
Űrtudomány
Az EQUULEUS (EQUlibriUm Lunar-Earth point 6U Spacecraft) három tudományos berendezése a PHOENIX, a DELPHINUS és a CLOTH nevet viseli. Az első berendezés (Plasmaspheric Helium ion Observation by Enhanced New Imager in eXtreme ultraviolet) egy a nagyenergiájú ultraibolya tartományban működő kamera. A 6 cm-es nyílású távcsőhöz egy fotonszámláló berendezés társul, amely az ionizált hélium 30,4 nm-es hulllámhosszán a legérzékenyebb. Ez a Föld plazmaszférájában előforduló ion. A Földtől eltávolodva a PHOENIX globális képet nyújthat a plazmaszféra folyamatairól. A DELPHINUS (DEtection camera for Lunar impact PHenomena IN 6U Spacecraft) – ahogy neve is mutatja – Holdba csapódó meteoroidok felvillanásait (valamint Föld közeli aszteroidákat) igyekszik észlelni. A CLOTH (Cis-Lunar Object Detector within Thermal Insulation) az űreszközbe csapódó kisebb-nagyobb meteoroidokat kívánja érzékelni. A cél az, hogy minél jobb képet kapjunk a mikrometeoroidok méret- és térbeli eloszlásáról a Hold körüli térségben. A CLOTH lesz az első olyan eszköz, amely a Föld-Hold rendszer L2-es Lagrange-pontja környékén fogja mérni a por eloszlását és jellemzőit, többek között azért, hogy fel lehessen mérni az „ide vetődő” személyzetes űrhajók, illetve itt űrsétát végző asztronauták veszélyeztetettségét.
Nos, a november 16-i startot követően az EQUULEUS feléledt, majd a Hold melletti november 22-i elrepülés előtt is és után is elvégezte a tervezett korrekciós manővereket, és elindult az L2-es Langrange-pont (EML2) irányába. Ez azt jelenti, hogy decemberben az űreszköz megkezdte üzemszerű, másfél évesre tervezett működését.
Az 1992 júliusában indított japán–amerikai Geotail műhold feladata a Föld magnetoszférájának vizsgálata volt. Igen elnyújtott (apogeum 191 ezer km, perigeum 51 ezer km, inklináció 10,5°, periódusidő 126,6 óra) pályájára egy Delta-2 hordozórakéta juttatta. A közel 1 tonnás berendezés tervezett élettartama három és fél év volt, ehhez képest több mint három évtizedig működött! Az űreszköz az elmúlt harminc évben vizsgálta a Föld mágneses csóváját és bolygónk mágneses terét. Miután a természetes öregedés miatt mindkét adatgyűjtője befejezte működését, az irányítók 2022. november 28-án leállították a hihetetlenül eredményes projektet. Az eredmények összefoglalását 2023 márciusára ígérik.
Holdturizmus, holdbányászat
Elon Musk, a SpaceX alapítója és Maezava Juszaku (Yusaku Maezawa) japán dollármiliárdos még 2018 szeptemberében jelentették be, hogy a japán üzletember a SpaceX Starship űrhajó első Hold körüli személyzetes repülésén saját költségén kíván részt venni. (Akkor ezt a repülést 2022-re tervezték, de azt még jelenleg sem tudjuk, hogy a több éves csúszással küszködő Starship mikor repülhet először, egyelőre persze csak a Föld körül.) Aztán 2021 márciusában Maezava bejelentette, hogy összesen kilenc fotóssal, művésszel, énekessel, színésszel és filmessel kíván utazni, hisz „ők tudják majd a legjobban megosztani a közös élményt az emberiséggel”. Végül 2022. december 8-án egy videóüzenetben jelentette be, hogy kik lesznek utastársai a dearMoon nevű Hold körüli repülésen.
Az utasok – akiknek „jegyét” szintén ő fizeti – a jelenlegi tervek szerint: Rhiannon Adam (ír fotográfus), Steve Aoki (amerikai zenei producer), Yemi A.D. (színesbőrű, cseh „multidiszciplináris-kreatív” – jelentsen ez bármit), Tim Dodd (amerikai youtuber), Brendan Hall (amerikai filmes), Karim Iliya (brit fotográfus), Choi Seung Hyun, más néven TOP (dél-koreai énekes) és Dev D. Joshi (indiai művész). Rajtuk kívül még két tartalékot is megnevezett: az amerikai Kaitlyn Farrington snowboardos, míg Miyu japán táncos. A kiválasztottak 22 és 47 év közötti életkorúak, és az elsődleges jelöltek között egy hölgy (Rhiannon Adam) van. Ahogy azt Maezava elmondta, „a válogatás azért tartott másfél évig, mert több mint egymillió jelentkezést (!) kellett átnézniük. Ezek összesen 249 országból és önálló régióból érkeztek be, melyek közül 193 ENSZ tagállam.” (További részletek itt.)
A japán kormány kiadta az első engedélyt „Hold felszínén végezhető üzleti tevékenységre”! A „japán űrerőforrások törvény” (Japan’s Space Resources Act, 2021. június 15.) alapján kiadott licenc értelmében a japán ispace, Inc. (röviden: ispace) már első automatikus holdraszállásakor holdi anyagot termelhet ki és azt eladhatja. Azaz elvégezheti a Holdon az első mini-bányászati tevékenységet. Ahogy arról beszámoltunk, egy SpaceX Falcon-9-es rakéta december 11-én elindította a világ első kereskedelmi célú holdraszálló űreszközsorozatának (Hakuto-R) első példányát (Hakuto-R M1). A kiadott engedély birtokában az ispace landere holdi regolitot fog összegyűjteni és elhelyezni a lander lábánál. Ugyanakkor az ispace ennek a por- és kőzetkupacnak a tulajdonjogát átadja az amerikai NASA számára! Földre szállításról itt nincs szó, mert erre a Hakuto alkalmatlan.
Viszont a NASA később elhordhatja, vagy akár a helyszínen vizsgálhatja az anyagot, ha akarja. Erről egyébként a szerződés az ispace és a NASA között még 2020 decemberében született meg. Ráadásul az ispace európai leányvállalata, az ispace EUROPE S.A. (röviden ispace EU) egy a NASA szerződéshez hasonlatos kontraktust az Európai Űrügynökséggel (ESA) is aláírt a közelmúltban. Ezt majd a második, 2024-re tervezett, Hakuto-R M2 repülésen kívánják a szó szoros értelmében „materializálni”. Ehhez viszont újabb engedély (licenc) kell a japán kormánytól, hisz annak egyik alanya ezúttal már az európai ispace entitás.
Kapcsolódó cikkek:
Még 2022. november 16-án az Artemis-1 küldetés SLS hordozórakétája indította a JAXA és a Tokiói Egyetem hat egységes (6U), 14 kg tömegű és 10 x 20 x 30 cm méretű EQUULEUS CubeSatját. A műhold méretéhez és tömegéhez képest igen összetett feladatokat kell végrehajtson. A technológiai jellegű feladat demonstrálni az igen kis energiájú pályamódosításokat a Föld–Hold rendszer Lagrange-pontjai között. Ehhez különféle Föld és Hold körüli pályákon fog az űreszköz üzemelni, miközben igyekeznek csak minimális hajtóműves beavatkozásokat végezni. Ezekhez egyébként nyolc kis vízgőzfúvókát (!) alkalmaznak. A fedélzeten szállított 1,2 kg vizet a kommunikációs és egyéb elektronikus rendszerek által termelt hővel tudják akár 100 °C-ra felfűteni és így 2–4 mN tolóerő állítható elő időről időre. Lenti ábránk még 2018-ban készült, és az egyik lehetséges pályamanőversort mutatja.
Ázsiai mozaik – 2022. december (1. rész)
Startra készen (2. rész)
Új korszak az űrfizikában
Vas mindenütt
Japán milliárdos fizet be a Hold megkerülésére
Japán űrturisták az ISS-re
Úton az első kereskedelmi holdraszálló eszköz
Ázsiai mozaik – 2022. október (2. rész)
A JAXA közleménye szerint 2023 februárjában mutatkozhat be Japán új hordozórakétája.
