Havonta jelentkező rovatunk első részében kizárólag indiai híreket olvashattak. Ezúttal következzenek az ausztrál, japán, kínai, koreai és török „kis színesek”.
Ausztrália
Korábban már írtunk az ausztrálok SPIDER (Seismic Payload for Interplanetary Discovery, Exploration, and Research) nevű, a Holdra szánt szeizmikus mérőrendszerének terveiről. November 8-án az is kiderült, hogy az eszköz miképp juthat el égi kísérőnk felszínére. Azon a napon a fejlesztő Fleet Space a Blue Ghost Mission-2 landert (képünkön) fejlesztő Firefly Aerospace-szel írt alá egy szerződést, melynek értelmében az amerikai vállalat leszállóegysége a felszínre juttatja az ausztrál eszközt, majd 14 napig biztosítja annak áramellátását, és a Föld és a SPIDER közötti adatátjátszást. (A Mission-2 indításának még nincs dátuma, a Mission-1 talán jövőre startol.)
November 20. és december 6. között szavazhatnak az ausztrálok arról, hogy mi legyen az első ausztrál (mini) holdi rover neve. A tervek szerint legkorábban 2026-ban a NASA valamelyik leszálló űrszondával fogja égi kísérőnk felszínére juttatni az ausztrálok félautomata mini járművét. Az eszköz elkészítéséért jelenleg két konzorcium – az AROSE és az ELO2 – versenyez (képeinken), a győztest majd az ország űrügynöksége választja ki és jelenti be. A jármű elnevezéséért folyó versenyt is ez a szervezet szűrte, s ennek alapján bocsátottak közönségszavazásra négy nevet: Mateship, Roo-ver, Kakirra és Coolamon. (Kakirra az őslakosok nyelvén a Holdat jelenti, míg a Coolamon egy, az őslakosok által használt fa tálat jelent, melyet élelmiszerek szállítására éppúgy használták, mint bébik fektetésére.)
Japán
A JAXA japán űrügynökség november 14-i bejelentése szerint Jui Kimija (Kimiya Yui) űrhajós eredetileg 2024-re tervezett hosszú távú űrrepülése 2024-ről 2025-re csúszik. Azt is bejelentették, hogy Onisi Takuja (Takuya Onishi) fél éves ISS-repülésére 2025-ben fog sor kerülni. Mindkét asztronauta másodszor indul majd a világűrbe.
Legkorábban december 13-án a Moon God Awakens nevű Electron rakéta indíthatja Új-Zélandról a QPS-SAR-5 „Cukujomi-I” (TSUKUYOMI-I) japán radaros távérzékelő műholdat. Az űreszközt a Q-shu Pioneers of Space (QPS) tervezte és építette. Ez lesz az Electron rakéták 42. startja, és az első a szeptemberi startkudarc óta.
Kína
A Sencsou-16 (Shenzhou-16) személyzete (képünkön) lassan befejezi hazatérése utáni rehabilitációját. A jelentések szerint a 154 napos küldetés alatt összesen 70 űrorvostani, környezettani, biotechnológiai, anyagtudományi, folyadékfizikai és repüléstechnikai kísérletet, illetve kísérletsorozatot végeztek el. Végrehajtottak egy űrsétát, és első alkalommal ők tartottak (egy 48 perces) távoktatási szeánszot a Mengtien (Mengtian) modulból. Hazaérkezésükkor űrhajójuk kabinjában visszahozták 19 különféle kísérlet mintáit, 25 kg össztömegben.
A szárazföldi hadsereg, a légi- és űrerő, valamint a haditengerészet és a hadászati rakétacsapatok után Kína – ötödik önálló haderőként – létrehozta a „közeli világűr” parancsnokságot (near-space command). A világon elsőként létrehozott ilyen önálló haderő feladata lesz, hogy nagyjából 20 és 100 km közötti felszín feletti magasságokban végezzen védekező és támadó műveleteket, illetve irányítsa az itt mozgó haditechnikai eszközök fejlesztését. Mint ismeretes, ebben a magasságban a legtöbb repülőgép már nem képes repülni, ugyanakkor műholdak sem maradnak pályán. Ez az a sáv, ahol a különféle magaslégköri mérő- és felderítőballonok, illetve a hiperszonikus fegyverek egy része mozog. A módosított kínai katonai doktrína szerint háború esetén a hiperszonikus fegyverek átkerülnek az új közeli világűr parancsnokság felügyeletébe.
A két Korea
Ahogy arról beszámoltunk, november 21-én Észak-Korea sikeresen pályára állította a Málligjong-1-F3 felderítő műholdat (Malligyong, 만리경 , jelentése teleszkóp). A korábbi két kísérlet – F1 és F2 – a Csollima-1 (Chollima-1, 천리마 ) rakéta rendellenes működése miatt kudarc volt. A 2023. május 31-i első kísérletben a Csollima-1 második fokozata túl korán gyújtott, míg az augusztus 23-i második kísérletben a harmadik fokozatban a repülésmegszakító rendszer véletlenül működésbe lépett. A Csollima-1 háromfokozatú rakéta első fokozata egyébként nem más, mint a Hvaszong-17-es interkontinentális ballisztikus rakéta. (A csollima egyébként többféle jelentéssel bír. Egyrészt a koreai mitológiában egy csodálatos tulajdonságokkal bíró ló, másrészt viszont az észak-koreai sztahanovista mozgalomnak is a neve.) A 300 kg üres tömegűnek becsült Málligjong műhold a SATCAT 58400, illetve a COSPAR 2023-179A jelöléseket kapta. Kezdeti pályája egy 493 km × 512 km-es, közel 95 perc keringési idejű, 97,4° hajlásszögű napszinkron pálya.
November 24-én a dél-koreai Jonszei Egyetem (Yonsei University) meteorok megfigyelésre használt kamerája állítólag megörökítette a Csollima-1 első fokozatának felrobbanását. Miután a korábbi két startkísérletnél ilyesmi nem történt, szakértők úgy gondolják, hogy azt akarták megakadályozni, hogy a már dolgát végzett fokozatot dél-koreai vagy amerikai szakemberek esetleg begyűjtsék.
Törökország
Akár már január 10-én elindulhat a világűrbe az első török űrhajós. A jelenlegi elképzelések szerint a 13. olyan Crew Dragon, mely embereket szállít – s melynek utasai között az akkor 45 éves Alper Gezeravci is ott lehet – ezen a napon startolna. Kapcsolódó cikkek:
December 1-jén indulhat Dél-Korea öt felderítő műholdból álló tervezett flottájának első darabja. A 425 Project EO/IR Satellite-1 nevű, látható és infravörös tartományban működő űreszközt (képünkön) a SpaceX Falcon-9 rakétája indítja a kaliforniai Vandenberg bázisról. A 425-ös projekt keretében a mostani (30–50 cm-es felbontású) optikai holdat majd négy apertúraszintézises radaros (SAR) mesterséges hold követi 2025-ben. Dél-Korea akkor döntött saját műholdas felderítő kapacitás kiépítése mellett, amikor Észak-Korea katonai doktrínája részévé tette az atomfegyver elsőként történő bevetésének opcióját. Innentől Szöul számára elfogadhatatlanná vált, hogy csak az amerikai és japán kémműholdak adataira támaszkodjon.
Ázsiai mozaik – 2023. augusztus (3. rész)
Európai mozaik – 2021. október (1. rész)
Felvásárlás
Rádióteleszkóp a Hold túloldalára
A japán űrhajózás 30 éve
Elveszett radarműhold
Ázsiai mozaik – 2023. október (1. rész)
Úton a Sencsou-16
Sikeres start Észak-Koreából?
Ázsiai mozaik – 2023. július (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2023. november (1. rész)
A japán Astroscale az űrszemét aktív eltávolítását célzó küldetése előfutáraként olyan műholdat készített, amely megszemlél egy űrszemétként keringő rakétafokozatot.
