Japán űrtörténelmet írt, ötödik országként sima leszállást hajtottak végre a holdon. Üröm az örömben, hogy a SLIM napelemei nem termelnek energiát.
Japán csatlakozott az Egyesült Államok, a volt Szovjetunió, Kína és India mellé a Holdon végrehajtott sima leszállással. A SLIM (Smart Lander for Investigating Moon) január 19-én magyar idő szerint 16 óra körül kezdte meg az ereszkedést 15 km-es magasságból, sebességét mintegy 1,7 km/s értékről csökkentve. A Japán Űrügynökség (JAXA) közvetítése alapján úgy tűnt, hogy 16:20-kor megtörtént a leszállás, azonban nem derült ki azonnal, hogy sikerrel jártak-e. Ezután feszült várakozás következett a megerősítő hírekre. Ez idő alatt a NASA mélyűri követőhálózatának a Madrid melletti Robledóban levő antennája és más állomások nem csak a SLIM, hanem a vele utazó kis LEV-1 holdjáró rádiójeleit is vették.
A JAXA a leszállás után közel két órával tartott sajtótájékoztatón megerősítette a sikeres landolást. A SLIM napelemei azonban nem termelnek áramot, így az űrszonda jelenleg akkumulátorról üzemel – már ameddig a töltés tart. Ez néhány óra lehet, hacsak nem sikerül csodával határos módon helyreállítani valahogy az energiatermelést. Az űrszonda mindenesetre sikeresen túlélte a leszállást és adatokat is küldött, tehát a sima landolás megtörtént. Más kérdés, hogy meddig marad működőképes. Az irányítók feladata, hogy az adott körülmények között a legtöbbet hozzák ki a programból. A jelek szerint LEV-1 és társa, a LEV-2 ugyancsak sikeresen leváltak és működnek.
A csupán kb. 120 millió amerikai dollárnak megfelelő összegbe került SLIM küldetésének fő célja a precíz leszállási technológia demonstrálása volt, a kijelölt helytől 100 m-es távolságon belül. Hogy valójában sikerült-e a 300 m átmérőjű Shioli-kráter lejtős peremén landolni, annak a megerősítésére akár heteket is várni kell majd. Ahhoz ugyanis a Hold körüli pályáról készített nagy felbontású felvételek kellenek.
A SLIM tavaly szeptember 7-én indult és december 25-én állt a Hold körüli pályára. Január 14-én a körpályája magasságát 600 km-esre csökkentették. Az innovatív kis űrszondáról korábbi cikkeinkben (ld. lent) olvashatnak érdekes részleteket.
Kapcsolódó cikkek:
Sikerül-e az újabb japán holdraszállási kísérlet?
Ázsiai mozaik – 2023. október (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2023. szeptember (2. rész)
SLIM és XRISM
Japán jelen és jövő
Kapcsolódó linkek:
A SLIM leszállása a Holdra (Space News)
Nos, hamarosan megtudjuk, hogy a korábbi két kudarc (egy-egy „félkemény” és „sima” landolási próbálkozás) után ezúttal összejön-e minden.
