Különféle távérzékelő műholdakat is bevonnak a Fülöp-szigeteken december 1-én tombolt tájfun, illetve a 3-án Kolumbiában pusztító trópusi esőzések és áradások okozta károk enyhítésébe. Az űreszközök által nyert információk is javítják a segélycsomagok hatékony elosztását.
A szakemberek által röviden csak a “The Charter”-ként emlegetett szerződést az Európai Űrügynökség (ESA) és a francia űrügynökség (CNES) kezdeményezte 1999 júliusában. Az alapító okirat aláírására 2000. október 20-án – már a kanadai űrügynökséggel (CSA) kiegészülve – került sor. 2001 szeptemberében csatlakozott a szerződéshez az amerikai távérzékelő műholdakat üzemeltető NOAA (Nemzeti Oceanológiai és Légkörkutató Ügynökség), valamint az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO), végül 2003 júliusában az argentin űrkutatási szervezet (CONAE) is. A szerződés lényege, hogy a természeti vagy technikai katasztrófák sújtotta országok soron kívül vehessék igénybe nevezett szervezetek műholdas kapacitását a kárenyhítésekhez.
Az egyezmény keretében
Összesen négy műhold: az európai ERS és Envisat, a francia SPOT-5 és a kanadai Radarsat gyűjtöttek optikai (SPOT-5 és Envisat), illetve radar adatokat (ERS, Envisat és Radarsat) a romba dőlt épületekről, valamint a sérült közlekedési és távközlési infrastruktúráról annak érdekében, hogy a segélycsapatokat és a szállítmányokat a legfontosabb helyekre küldhessék. A műholdak az International Charter on Space and Major Disasters (http://www.disasterscharter.org) keretében működtek.
· a CNES a SPOT,
· a CONAE a SAC-C,
· a CSA a RadarSat,
· az ESA az ERS és Envisat,
· az ISRO az IRS,
· a NOAA a POES és GOES
műholdakat képes “bevetni”.