Eurázsia legmagasabb aktív tűzhányójából 10 km-es magasság fölé is feljut a vulkáni hamu.
A Kljucsevszkoj-vulkán Oroszország távol-keleti vidékén, a Kamcsatka-félszigeten található. Csúcsa közel 5000 m-re emelkedik a tengerszint fölé. Első feljegyzett kitörése 1697-ben történt, azóta több mint nyolcvan alkalommal aktivizálódott. A tűzhányó környéke gyéren lakott, ezért a kitörések nem jelentenek különösebb veszélyt a lakosságra. Annál inkább a légi közlekedésre: a Kamcsatka fölött húzódó nemzetközi légifolyosókon közlekedő gépek pilótáinak kilátását zavarhatja a magasba jutó vulkáni hamu, s a sugárhajtóműveknek is kárára válhat a levegő-szennyeződés. A műholdas képeket ezért arra is használják, hogy a légiirányítók időben eltéríthessék a repülőjáratok útvonalát a füsttel és hamuval szennyezett területről.
A kép június 30-án az ESA Envisat földmegfigyelő mesterséges holdjának AATSR érzékelőjével készült, amely az infravörös sugárzásra érzékeny. (Kép: RAL/ESA/DEFRA)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Kettős vulkánkitörés Kamcsatkán
A Kljucsevszkoj kitörése az Envisat felvételén (ESA)
Július 16-án erős földrengés rázta meg Japánt, Tokiótól 250 kilométerre északnyugatra. A földfelszín függőleges irányú elmozdulását napokon belül pontosan kimutatták a Daichi műhold radarképei alapján.
