A kínai Szecsuán tartományban május 12-én bekövetkezett nagyerejű földrengés nyomán a földcsuszamlások sok helyen felduzzasztották a folyókat.
Az alábbi űrfelvétel-sorozaton a Richter-skálán 7,9-es erősségű földrengés hatására néhány napon belül bekövetkezett árvízveszély növekedése követhető, megdöbbentő részletességgel. A képeket a tajvani Formosat-2 távérzékelő műhold szolgáltatta.
A közel százezer ember életét követelő földrengés és utórengései a hegyekről sziklákat és talajt mozdítottak el, ami a völgyekbe zúdulva természetes gátakat emelt a folyókon. A felduzzadt víz elöntötte a partok közelében fekvő településeket, a gátak átszakadása pedig árvízveszéllyel fenyegetett. A földrengés után egy héttel, május 19-ére már 21 különböző helyen keletkeztek ilyen felduzzasztott tavak. Ezek egyikének fejlődését láthatjuk az alábbi űrfelvételeken.
(Képek: Cheng-Chien Liu, National Cheng-Kung University / An-Ming Wu, National Space Organization, Tajvan)
A felső kép május 14-ei keltezésű, s még 2006-ban készült (az alul látható felirattal ellentétben tehát nem 2008-ban). A táj normális tavaszi állapotát mutatja, s jól kivehető a partokon két kisebb település. Az ember készítette tereptárgyak – épületek, utak – könnyen megkülönböztethetők szabályos alakjuk és a környezetétől elütő fényességük alapján. A kép jobb szélén, a folyó folyásirányában alul, ahol a völgy összeszűkül, egy híd látható.
2008. május 14-én, tehát két nappal a földrengés után készült a középső felvétel. A híd és a hozzá vezető utak ekkorra már eltűntek a zavaros víz alatt. A falvak egyes részei és néhány útszakasz még az emelkedő vízszint fölött maradtak. Kis szigetek sorozataként láthatók a vízből kiemelkedő fák csúcsai.
A harmadik képet a Formosat-2 május 19-én készítette. Addigra már minden utat és mindkét falut elborította az emelkedő víz. A települések helyére talán csak az ott lebegő uszadék helyzetéből lehet következtetni.
A földrengés nyomán létrejövő gátak nem csak a duzzasztás és elöntés miatt veszélyesek. Mivel a képződmények nem feltétlenül stabilak, a növekvő víznyomásnak – vagy egy utórengésnek – csak ideig-óráig tudnak ellenállni. Ilyenkor a felduzzasztott tó özönvízszerűen ürülhet ki, veszélybe sodorva a folyás irányában lejjebb fekvő települések lakóit is. Kínában az elmúlt hetekben sok ezer embert telepítettek ki az ilyen veszélyek miatt.
A földrengés valóban nem csak az épületeket rombolta le. A hegyek magasan fekvő gerincét is megbontotta. A következő két felvétel a NASA Terra műholdjának ASTER műszerével készült. A felső 2003. február 19-én, az alsó már a nagy rengést követően, 2008. május 23-án. A vidék kb. 150 km-re található a földrengés epicentrumától. A hamis színezésű felvételen piros jelöli a növényzetet, kékesszürke a puszta talajt illetve az emberi településeket, kék pedig a vizet.
A két felvétel közt némi különbség egyrészt azért látható, mert februárban még nem fejlődött ki a növényzet, másrészt a napsugárzás is alacsonyabb szögben érte a tájat.
(Képek: Jesse Allen, NASA / GSFC / METI / ERSDAC / JAROS / US-Japan ASTER Science Team)
A legfeltűnőbb a májusi felvételen mégis a hegygerinceken látható pusztítás. Ezek a május 12-ei rengés következtében kopaszodtak le. A hatást az is növeli, hogy a magasban a legnagyobb a földmozgás okozta kitérés. A csuszamlások ezért legfelül keletkeznek, majd a hegyoldalakon lefelé haladnak, akár egészen a völgyekig. A két kép készítése között eltelt 5 évben Kína e vidéke gyors ipari fejlődésen és városiasodáson is keresztülment. Ezért nyilván valamennyi erdőirtás is történt ez idő alatt. Ez akár fel is erősíthette a földcsuszamlások hatását.
Az 1000 méter magas Chaitén-vulkán évezredek óta először vált aktívvá május 2-án. Az Envisat űrfelvételén hosszú hamu- és füstfelhő kígyózik kelet felé.
