Pakisztán területének közel egyharmadát, a lakosok közül 20 millió embert érintett a legutóbbi hatalmas árvíz.
Mint már más hasonló esetekben is megszokhattuk, a mentési munkálatok részeként műholdas felvételeket is felhasználnak. Egyrészt működésbe lépett az űrügynökségek és műholdüzemeltető szervezetek által a gyors és ingyenes műholdas adatszolgáltatásra évekkel ezelőtt életre hívott egyezmény (International Charter Space and Major Disasters), másrészt az európai GMES (Global Monitoring for Environment and Security) kezdeményezés keretében is készültek a mentést támogató műholdfelvételek.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Envisat földmegfigyelő műholdjával készült radarkép a pakisztáni árvíz kiterjedését ábrázolja egy 100 km × 500 km-es sávban, 2010. augusztus 24-én. Kék színnel jelölték az elöntött területeket, egy kb. 1 évvel ezelőtti, a normális állapotot mutató radarképpel való összehasonlítás alapján. A radaros módszer egyik nagy előnye, hogy az ilyenkor jellemző felhőzet sem akadályozza a képalkotást. (Kép: ESA)
A katasztrófa-elhárítást segítő egyezmény keretében előállított műholdképek jelentősége, hogy a legfrissebb információt tartalmazzák. Az elöntés pontos mértékének, helyének az ismerete fontos a földi mentőcsapatoknak a munka hatékony szervezéséhez.
Az ESA belga űrhajósa, Frank De Winne az ENSZ gyermekalapja (UNICEF) jószolgálati nagyköveteként az egészséges ivóvízzel való ellátás érdekében dolgozik és gyűjt adományokat.
Számos amerikai műhold is részt vett az erőfeszítésekben. Alább a Landsat-5 műhold két felvételét mutatjuk be, amelyek a fenti radarképhez hasonlóan ugyancsak az Indus folyónál, a másfél milliós Hyderabad városáról és környékéről készültek. A hamis színezésű felső kép 2009. július 31-én, az idei elöntött állapotot mutató alsó pedig 2010. augusztus 19-én készült.
(Képek: NASA / R. Simmon / USGS) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az országot sújtó természeti katasztrófa emberemlékezet óta a legkiterjedtebb áradás Pakisztánban. Az áradások július végén, a monszunesők megérkezésekor kezdődtek. A halálos áldozatok száma ezernél is jóval többre tehető, de milliók váltak hajléktalanná, teljes városokat és falvakat mosott el az ár. Az árvíz után pedig félő, hogy a fertőzött vízzel terjedő járványok ütik fel a fejüket. Az ENSZ becslése szerint csak a gyerekek közül 3,5 millióan vannak veszélyben.
Pusztító ciklon után árvíz Mianmarban
A tiszai árvíz műholdképeken
Műholdak is segítenek a Fülöp-szigeteken és Kolumbiában
Az űrtechnika alkalmazása katasztrófák esetén
Műholdas földmegfigyelési adatok segítenek az árvízi védekezésben Pakisztánban (ESA)
Hyderabad környéke a Landsat-5 felvételein (NASA EO)
A februári chilei földrengés idején sikerült először demonstrálni egy új, GPS-méréseken alapuló módszert a tengerár nagyságának azonnali előrejelzésére.
