Éhínség ellen műholddal

Avagy hogyan alkalmazzák egy elsősorban tudományos célra készült európai műhold méréseit gyakorlati feladatokra?

Az Európai Űrügynökség (ESA) Soil Moisture and Ocean Salinity (SMOS) nevű földmegfigyelő műholdja 2009 novemberében indult a tengervíz sótartalmának, valamint a szárazföldek esetén a talaj nedvességtartalmának mérésére. E a két mennyiség pontos ismerete globális lefedettséggel alapvető fontosságú a víz földi körforgásának megértéséhez, a klíma kutatásához. A sikeresen működő SMOS mikrohullámú sugárzásmérőjének adatait emellett már a szárazságok előrejelzésére, a termés pontosabb becslésére és az ezekhez kapcsolódó éhínségek megelőzésére is alkalmazzák.

Az SMOS a Föld körül. (Fantáziakép: ESA / AOES Medialab)

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (US Department of Agriculture, USDA) megbízásából olyan globális adatbázis készül, amely segít a rendkívüli időjárási helyzetek felmérésében, esetleges hatásuknak a megbecslésében, ami az egyes haszonnövények várható termését illeti. A világ mezőgazdasági termelésére vonatkozó előjelezéseiket havonta publikálják. Az információ nem csak a kereskedelemben és az árutőzsdéken érdekes. Eszközt ad a döntéshozók kezébe, amikor óvintézkedések meghozataláról vagy élelmiszersegély-szállítmányok megszervezéséről van szó.

Ha a szárazságról és az ezzel összefüggő terméskiesésről van szó, az előrejelzéshez fontos tudni, hogy a vegetációs időszakban a növények gyökérzónájában mekkora nedvességet tárol a talaj. Korábban ezt az információt meteorológiai mérések – a lehullott csapadék mennyisége és hőmérséklet – alapján igyekeztek megbecsülni, számítógépes modell segítségével. Az európai SMOS műhold mérései azonban közvetlen talajnedvesség-adatokkal szolgálnak, ráadásul olyan helyekről is, ahol a helyszíni meteorológiai mérések – kiépített állomáshálózat híján – nem is nagyon állnak rendelkezésre. Ilyen régió például Afrika déli része

Kísérletképpen az amerikai hatóságok elkezdték beépíteni előrejelző modellszámításaikba az SMOS adatokat is. A dél-afrikai elemzők visszajelzései szerint az eredmény kitűnő. Így az USDA globális mezőgazdasági előrejelzései, a szárazságok és hatásaik becslései pontosabbá váltak. Nem meglepő módon a javulás elsősorban olyan területeken tapasztalható, ahol eddig a felszíni mérési adatok hiányosak voltak. Általában ezek azok a vidékek is, ahol egy-egy terméskiesés a legnagyobb gondot okozza, nehezen kezelhető éhínség léphet fel. További előrelépés várható például még Afrika „szarva” vagy Dél-Amerikai térségében.

Talajnedvességi adatok Afrika déli részéről, 2014. április közepéről. Balra a kizárólag csapadékmérők adatai alapján készített, jobbra a műholdas adatok beépítésével származtatott térkép. A nagy, egész országnyi kiterjedésű fehér foltok eltüntetése mellett a fő eredmény, hogy a térbeli felbontás is sokkal jobbá válik. (Kép: USDA FAS)

Az SMOS feladata elsősorban tudományos kutatás volt, de a jelek szerint adatait sikeresen alkalmazzák gazdaságilag-társadalmilag hasznos operatív szolgáltatásokhoz is. Nem ez az élelmiszer-biztonsági alkalmazás az egyetlen példa a sokoldalú felhasználásra. Korábban már bebizonyosodott a mikrohullámú mérések haszna például a vékony tengeri jég felmérésében, az időjárás-előrejelzések megbízhatóságának javításában, vagy hurrikánok idején a felszín közeli szél sebességének becslésében.

Kapcsolódó cikkek:
Kettős európai start
Az első „vizes” képek
Harcban a zavaró interferenciával
Katonai radarok is zavarják az SMOS méréseit
Az űrből is látszik a talaj szárazsága
Szárazság Afrika szarvánál
Hajózási útvonalak északon
Árvíz és talajnedvesség

Kapcsolódó linkek:
SMOS műholdas adatok élelmiszer-biztonsági hasznosítása (ESA)