15 éve jött létre az a nemzetközi megállapodás, amelynek értelmében a távérzékelő műholdak üzemeltetői térítésmentesen feldolgozott adatokkal látják el a katasztrófa sújtotta országok hatóságait.
A megállapodás hivatalos neve International Charter on Space and Major Disasters (nemzetközi megállapodás az űrtechnika szerepéről a katasztrófahelyzetekben), vagy röviden Disasters Charter.
A megállapodás létrehozását az ENSZ harmadik űrkonferenciájának, az 1999 júliusában Bécsben tartott UNISPACE III-nak a küldöttei kezdeményezték. Az ajánlás a katasztrófahelyzetekben a nemzetközi összefogást szorgalmazta, valós igényt elégített ki, így a UNISPACE III számos ajánlása közül ez valósult meg elsőként. Története 2000. júniusában kezdődött, amikor az ESA akkori főigazgatója és a Francia Űrügynökség (CNES) elnöke aláírta az erről szóló megállapodást.
A Disasters Charter története 2000 júniusában kezdődött, amikor az ESA főigazgatója (Antonio Rodotá) és a CNES elnöke (Gérard Brachet) aláírta az okmányt. (Kép: ESA – S. Corvaja)
Harmadikként 2000. októberben a Kanadai Űrügynökség csatlakozott hozzájuk. Nem sokkal később, 2000. november 1-jével hivatalosan is működőképesnek nyilvánították az együttműködést. A Charter első aktiválására azonban egy évet kellett várni, ez a Franciaország északkeleti részét 2001 decemberében sújtó árvizek kapcsán történt meg. A Charterhez létrehozása óta már 15 nemzeti űrügynökség, illetve műholdak üzemeltetésével foglalkozó szervezet csatlakozott.
A Charterhez eddig 15 olyan űrügynökség és nemzetközi szervezet csatlakozott, amelyek saját távérzékelő műholdakat üzemeltetnek.
A közreműködők vállalják, hogy természeti vagy más katasztrófák esetén az általuk üzemeltetett műholdak adatainak gyors feldolgozásával azonnali, természetesen térítésmentes segítséget nyújtanak a katasztrófa sújtotta ország illetékes (rendszerint katasztrófavédelmi) szerveinek. Fontos szempont az azonnali és gyors segítségnyújtás, ez a Charter működésének lényege. Éppen ezért egy-egy aktiválás időtartama általában legfeljebb néhány hét. Nem foglalkoznak a katasztrófahelyzetek előrejelzésével, mint ahogy a helyreállítási munkákat sem követik, ehelyett erőforrásaikat koncentráltan a katasztrófa bekövetkeztekor a helyzetfelmérésre és a gyors információszolgáltatásra összpontosítják.
A Chartert 2015 elejéig 443 alkalommal aktiválták, nincs olyan kontinens, amelyet ne sújtott volna jelentős természeti katasztrófa az elmúlt 15 évben.
A Charter tevékenysége mindazon természeti és emberi eredetű katasztrófákra kiterjed, amelyekről űreszközökkel, elsősorban az optikai és a radartartományban működő távérzékelő műholdakkal érdemi információ nyújtható. Tevékenységük az alábbi természeti katasztrófákra terjed ki: földrengések, tüzek, árvizek, jég okozta katasztrófák, földcsuszamlások, cunamik, óceáni (trópusi) viharok és vulkánkitörések. Emellett segítséget nyújtanak olajszennyeződések és ipari katasztrófák esetében is, bár az utóbbiak száma eltörpül a természeti katasztrófák mellett. Amint a diagramról látható, a katasztrófahelyzetek felét a víz okozza, elsősorban a folyók áradása és a cunamik.
A Chartert az esetek valamivel több mint a felében árvizek és a tengervíz által okozott katasztrófák miatt aktiválták.
A Charter keretében a közreműködő szervezetek 2001–2014 között 443 alkalommal nyújtottak segítséget a katasztrófahelyzetek kezelésében, legalább 110 országnak. Az első években, ahogy a szervezet működése ismertté vált, fokozatosan emelkedett az aktiválások száma, majd 2007 óta nagyjából az évi 40 eset körüli szinten stabilizálódott.
A kezdeti felfutás után átlagosan évente mintegy 40 esetben kérik az országok a nemzetközi segítséget.
A bemutatott ábrák, diagramok a CNES képviselője által az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága 2015. februári ülésén tartott előadásból valók, így azok az idén év eleji állapotot tükrözik. 2015-ben januártól októberig további 33 aktiválás történt, így a Charter tényleges működése megkezdésének 15. évfordulójáig a segítségnyújtások száma elérte a 476-ot. A legutóbbi négy riasztás 2015. októberben a Bahamákon pusztító hurrikán, egy guatemalai földcsuszamlás, az afganisztáni földrengés és a Sínai-félszigeten október 31-én lezuhant orosz repülőgép katasztrófái miatt történt.
Földcsuszamlás Indonéziában 2014 decemberében, a Disasters Charter keretében feldolgozott képeken.
Az ENSZ Világűrbizottsága kezdettől fogva „édes gyermekének” tekinti a Disasters Chartert, ezért a Bizottság és az Albizottságok az üléseiken előadások és felszólalások formájában rendszeresen tájékoztatást kapnak a Charter működéséről.
A természeti katasztrófák többsége árvíz: a Niger áradásáról műholdas radarképek feldolgozásával állította össze a Disasters Charter az információt.
A Disasters Charter áttekintő űrfelvétele a Bajorországot sújtó dunai árvízről a 2013. június 4-i helyzetet mutatja. (Kép: DLR / Astrium Services / Infoterra GmbH / map ZKI)
A Paraná folyó áradásáról készült áttekintő űrfelvételhez már a Sentinel–1A műhold adatait is felhasználták. (Kép: ESA / DLR / CAEARTE / CONAE ML) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A chilei földrengés hatása
A nepáli földrengés hatása a felszínre
Műholdas árvízi térképek – gyorsan és egyszerűen
Villarrica a Sentinel-1A-val
A japán földrengés és cunami pusztítása műholdképeken
Műholdas segítség az árvízi mentésben
A tiszai árvíz műholdképeken
Az űrtechnika alkalmazása katasztrófák esetén
A Disasters Charter honlapja
A Disasters Charter működését áttekintő februári előadás az ENSZ-ben
Egy 1-2 méter körüli, kis sűrűségű, feltehetően üreges test tart a Föld felé. Bajt biztos nem okoz, de látványos és a tudományos megfigyelések számára érdekes lehet.
