A mexikói Colima tűzhányó hetek óta működik. A vulkanológusok nemcsak földi műszereikkel, hanem műholdakról is követik a kitörést.
A Colima (más néven Volcán de Fuego, azaz Tűzvulkán, Mexikó egyik legaktívabb tűzhányója) legújabb kitörése szeptember végén kezdődött. A hegy egyike a világ 22 legaktívabb vulkánjának, amelyeket műholdakról is rendszeresen figyelnek. Az európai Sentinel, valamint az amerikai Terra és Landsat műholdak legfrissebb megfigyeléseit automatikusan feldolgozva kulcsfontosságú paraméterekhez juthatnak hozzá a geológiai-geofizikai eredetű veszélyek kutatói. Az adatokat az ESA Geohazards Exploitation Platform (GEP) nevű, felhőalapú online szolgáltatásán keresztül kapják meg.
A mexikói Colima tűzhányó kitöréséről október 11-én készült webkamerás felvétel. A láva a hónap elején kezdett lefelé folyni a hegy oldalán. (Kép: Webcams de Mexico)
Eddig a hasonló, de csak egyetlen szenzorral gyűjtött adatokat egyedi, konkrét kérés alapján adták át. Ezzel szemben az új szolgáltatás keretében sok helyszínre vonatkozóan folyamatosan rendelkezésre állnak a sok különböző szenzorral végzett mérések eredményei. Az adatok feldolgozását a GEP automatikusan végzi.
A Landsat–8 felvétele a tűzhányóról még a szeptember 30-án kezdődött kitörés előtt, szeptember 6-án készült. (Kép: USGS)
Az Olasz Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet felszínhőmérsékleti adatokkal járul hozzá a rendszerhez. Több különböző műhold főként optikai adataiból határozzák meg a tűzhányók térségében a hőmérsékleti anomáliákat – ugyancsak automatikusan. Akár egyetlen pixelre is idősorokat tudnak előállítani, követve a hőmérséklet változását.
A Sentinel–3A tenger- és szárazföldfelszíni hőmérsékleti radiométerével október 11-én kapott kép a Colima kitöréséről. A területről gyűjtött műholdas adatokat az ESA Geohazards Exploitation Platform szolgáltatása keretében dolgozták fel. A kis kép a hőmérsékleti anomáliákat jeleníti meg. (Kép: Copernicus Sentinel / ESA)
A francia Noveltis optikai képek – köztük a Sentinel–2 adatai – feldolgozásával a kitörések után a növényzet regenerációját vizsgálja. A Német Űrügynökség (DLR) a Sentinel–1 radarképei alapján nagy időbeli felbontással követi a változásokat. A változások követésével feltérképezhető a kitörés során kidobott anyag – a kiömlő láva és a robbanásszerűen kidobott, majd visszahulló hamu és törmelék – lerakódása. Az erupciós üledék mennyisége alapján meg lehet becsülni a földcsuszamlás kockázatát.
A mintegy 1500 potenciálisan aktív tűzhányó közül a jelenlegi aktivitásuk és tudományos érdekességük alapján választották ki azt a 22 célpontot, amelyeket folyamatosan követnek. Vannak köztük olyanok, amelyeket kiterjedt földi műszerhálózattal is figyelnek, például a Vezúv, de olyanok is, elsősorban Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsiában, ahol a földi megfigyelőhálózat hiányos. A kísérleti szolgáltatást az ESA 2015-ben „A műholdas földmegfigyelés szerepe a természeti katasztrófák kockázatának csökkentésében” címmel tartott tanácskozása nyomán hozták létre, mert becslések szerint világszerte mintegy 500 millió embert fenyegetnek a vulkánkitörések. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A nyughatatlan szupervulkánok
Ötvenkét vulkán egy műholdképen
Négy vulkáni hegy, három szigeten
Az Etna kitörése, hamis színekkel
Megint hamu
Vulkánkitörés Japánban
Füstoszlop a tűzhányó fölött
Füstokádó vulkán Kamcsatkán
A legaktívabb vulkánok megfigyelése műholdakkal (ESA)
Geohazards Exploitation Platform
Az európai Sentinel-1 radaros földmegfigyelő műholdakkal, interferométeres technikával újabb részleteket sikerült kideríteni a múlt heti földrengés hatásairól. 
