Rossz idő ellen űrtávcső

Egyre több, a Földet potenciálisan fenyegető kisbolygót sikerül felfedezni. Kivéve, ha rossz az idő. A megoldást a NEOCam űrtávcső jelentheti.

A The Space Review portál cikkében Jeff Foust főszerkesztő foglalja össze a földközeli égitestek (NEO, Near Earth Objects) keresésének helyzetét, és érvel egy kifejezetten erre a célra indítandó infravörös űrtávcső szükségessége mellett. Az alábbiakban összefoglaljuk cikke fontosabb megállapításait.

Az elmúlt években a NASA is fontos feladatának tekintette a Földet esetleg veszélyesen megközelítő NEO-k keresését. Céljuk az, hogy 2020-ra a 140 méternél nagyobb átmérőjű NEO-k 90 százalékát felfedezzék. (Az 1 kilométernél nagyobb NEO-k esetében már korábban sikerült túllépni a 90%-os határt.) Az elmúlt években sikerült is évről évre egyre több NEO-t felfedezni, 2018-ben azonban megtörni látszott a lendület.

2017-ben 2055 NEO-t fedeztek fel, a NASA december 9-én Washingtonban tartott bolygóvédelmi workshopján azonban azt jelentették be, hogy 2018-ban addig csak 1703 új felfedezés született, így várhatóan év végéig sem sikerül túlszárnyalni az előző évi adatot. A NASA Bolygóvédelmi Koordinációs Irodájának munkatársa szerint a visszaesés legfőbb oka a kedvezőtlen időjárás a Hawaii-szigetek térségében, ahol a NEO-k keresésében jelentős szerepet vállaló két távcső, az ATLAS és a Pan-STARRS működik (bár ennek ellenére az ATLAS túlszárnyalta az előző évi felfedezéseit, a Pan-STARRS esetében viszont valóban jelentős a visszaesés). A csökkenés a 140 méteresnél nagyobb NEO-k esetében is egyértelmű, míg 2017-ben 567 ilyet fedeztek fel, addig 2018 első 11 hónapjában csak 408-at. A kutatók remélik, hogy a visszaesés valóban a kedvezőtlen időjárásnak tudható be, azaz csak átmeneti, és nem azért következett be, mert a használt műszerek elérték teljesítőképességük határát.

A 2018. december 18-ig felfedezett földközeli kisbolygók (NEA, Near Earth Asteroid) száma. Látható, hogy az elmúlt években a felfedezések mintegy fele az arizonai Catalina Sky Survey keretében, másik fele a két hawaii távcsővel született. A visszaesés a Pan-STARRS-nál szembeötlő. (Kép: Alan Chamberlin, JPL / Caltech)

[A hivatkozott cikkben NEO-k szerepelnek, a bemutatott diagramokon NEA-k, a kettő között az elenyésző számú földközeli üstökös (NEC, Near Earth Comet) jelenti a különbséget. A 2018. december közepéig felfedezett 19 249 NEA-hoz képest a NEC-ek száma mindössze 107. A NEA-k közül 896-nak nagyobb az átmérője 1 km-nél, és 8417-nek nagyobb 140 méternél. Ugyanakkor a potenciálisan veszélyes kisbolygók közé (PHA, Potentially Hazardous Asteroid) csak az összes földközelinek mintegy 10%-a, 1952 darab tartozik.]

Az 1 kilométernél nagyobb méretű földközeli kisbolygók felfedezésében már évekkel ezelőtt beállt a telítettség állapota, ezeknek a valóban komoly veszélyt jelentő égitesteknek már több mint 90%-át ismerjük, így új felfedezések alig születnek. (Kép: Alan Chamberlin, JPL / Caltech)

A keresés fő célpontját a 140 méternél nagyobb égitestek képezik. A NASA célja az, hogy 2020-ra ebben a mérettartományban is elérjék a 90%-os telítettséget. Egyelőre nehéz megmondani, hogy a felfedezések számának 2018-as csökkenése valóban az időjárás okozta visszaesés, vagy a telítődés közeledtét jelzi. (Kép: Alan Chamberlin, JPL / Caltech)

Az időjárás kedvezőtlen hatásának kiküszöbölésében az segíthet, ha megvalósul az egyelőre még csak javaslat szintjén létező NEOCam, a kifejezetten NEO-k felfedezésére építendő infravörös űrtávcső (az infravörös észlelés az égitest átmérőjének pontosabb kiszámítását teszi lehetővé). Az elképzelés szerint a NEOCam 50 centiméter átmérőjű távcső lenne, amelyet a Nap–Föld-rendszer L₁ Lagrange-pontjában helyeznének el (azaz a Nap és a Föld között), így olyan irányokban is végezhetne megfigyeléseket, amerre a földi távcsövek a Nap látszó közelsége miatt csak korlátozottan nézhetnek. A NEOCam ötletét már a NASA előző Discovery kategóriájú, olcsó küldetésére is benyújtották, de 2017 januárjában a NASA két kisbolygókutató szonda megépítése mellett döntött (Lucy és Psyche). Az elutasítás ellenére a NASA bolygóvédelmi költségvetése terhére már folyik a NEOCam és az infravörös kamera bizonyos mértékű előkészítése. Várhatóan a NASA jövő februárban újabb pályázatot hirdet Discovery kategóriájú űreszközök ötletére, a kutató reménykednek a pozitív döntésben. Felmerült az az elgondolás is, hogy a NEOCam 2024-ben az ugyancsak az L₁ pontba küldendő IMAP (Interstellar Mapping and Acceleration Probe) napfizikai szondával együtt indulhatna, ami mintegy 100 millió dollár megtakarítást eredményezhetne a NASA-nak. A kutatók mindenesetre különböző további fórumokon is lobbiznak a terv megvalósítása mellett.

A tervezett NEOCam küldetés infravörös űrtávcsővel keresne újabb földközeli kisbolygókat. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

Kapcsolódó cikkek:
NEO-hírek
Kozmikus veszélyek
Földközeli égitestek
A NASA következő kisbolygó-szondái
Mérsékelt veszély
Rohamosan szaporodó kisbolygók
Hétből a hatodik
Rekordszámú földközeli kisbolygót találtak tavaly

Kapcsolódó linkek:
Az időjárásnak kitett NEO-keresés (The Space Review)
NASA JPL NEO Kutatások Központja