Már a második kínai mesterséges hold, az 1971-ben felbocsájtott SJ-1 (Shi-Dzsián (“gyakorlat”), vagy Kina-2) is vitt magával olyan berendezéseket, melyek a kozmikus-, és a röntgen-sugárzást, valamint a Föld mágneses mezőit tanulmányozták...
1981 szeptemberében, egyetlen FB-1 rakétával három műholdat sikerült pályára állitani, melyeket a szakirodalom SJ-2, -2A, és –2B (felső fotók) jelzéssel emlit. A három hold közül a legnagyobb egy 1 m magas, 1,2 m legnagyobb átmérőjű oktogonális test volt, melyet négy napelemszárnnyal láttak el. A második egy kisebb kúpos, mig a harmadik egy még kisebb gömb alakú berendezés volt. A három műhold 235-1600 km magas, elnyújtott ellipszis pályára került, ahonnan a űrfizikai vizsgálatokat végeztek közel egy évig.
1994. február 8-án (ismét egyetlen – CZ-3A típusú – rakétával, ezúttal Kszicsánból) két műhold került pályára. Közűlük az egyik az SJ-4 jelű 400 kg tömegű geofizikai kutatóműhold volt (felül). A forgás-stabilizált műhold külső részét napelemek borították, tudományos műszerei között pedig proton és electron detektorokat helyeztek el.
Az SJ-5 műhold 1999. május 10-én startolt, egy CZ-4B rakétával. A műhold fedélzetén többféle műszaki és tudományos kísérlet folyt. Vizsgálták a világűrben található töltött részecskéket, végeztek (az S-sávban) nagysebességű adatátviteli kísérleteket, teszteltek egy nagykapacítású szilárdtest memóriát és a súlytalanság körülményei között viszgálták különféle folyadékok viselkedését .
A közeli jövőben kinai szakemberek szeretnének elkésziteni egy napfizikai műholdat. Az SST (Space Solar Telescope, kozmikus Nap-teleszkóp, felül) tömege mintegy 2 tonna, mérete 5 x 2 x 2 méter, s napszinkron pályára helyeznék. Tervezett élettartama 3-5 év, távcsövének átmérője 1 méter lenne, és érzékelőként egy 2048 x 1024 pixeles CCD-t használna.
Forrás: astronautix.com, sinodefence.com, spacedaily.com
Folytatjuk...
Jogi közlemény: A fenti cikk tartalma részben, vagy egészben szabadon és ingyenesen felhasználható, amennyiben az utánközlést végző személy, szerkesztőség, illetve kiadó az anyagban forrásként egyértelműen megnevezi honlapunkat.
Szíves megértésüket köszönjük! Kapcsolódó cikkek:
Végül érdemes szólnunk még két programról, mindkettő a Holdhoz kapcsolódik.
Az egyik – 2001-ben bejelentett – bejelentett program célja, hogy Kína pár éven belül egy saját űrszondát állítson Hold körüli, 200 km magas keringési pályára (kis képünkön jobbra). Ha így lesz, akkor Kína a szovjetek, az amerikaiak, a japánok és az európaiak után, - az indiaiakat megelőzve – jut el a Holdhoz. Amennyiben így lesz, Kína tervbevette, hogy a Holdon leszálló szondát is készít, amely – talán a következő évtized elején – a szovjetek és az amerikaiak nyomdokán landolna égi kísérőnkön!
A másik elképzelést 2003. márciusában ismertette az állami cenzúra alatt álló kínai sajtó. Eszerint (a fent részletezett) automatikus szondák után – legkésőbb 2020-ig – Kína embereket küldene a Holdra. Ezáltal Kína lenne a második ország, amely embereket küld égi kísérőnk felszínére.
Ennek módja: “Forrás:”, illetve “további részletek:”,
majd ezt követően: “ŰRVILÁG hírportál”, vagy “www.urvilag.hu”, esetleg “urvilag.hu”
KÍNA ŰRPROGRAMJA (7. rész): Katonai űrtechnika
KÍNA ŰRPROGRAMJA (6. rész): Űrtávközlés és műholdas navigáció
KÍNA ŰRPROGRAMJA (5. rész): Távérzékelés, meteorológia
Kína – hasonlóan a világ többi űrkutató nagyhatalmához – katonai célú űreszközöket is kifejlesztett. 1975-től fotófelderítő visszatérő űreszközöket, 2000-től pedig katonai távközlési műholdcsaládot ismerhettünk meg.
