Chang E a kínai legendárium egyik sereplője, a „Hold-asszony”, aki a Holdra repül, ahol a szerencsés, fürkész szemek időnként még ma is megpillanthatják. S Chang E a neve az első kínai holdszondának is.
Természetesen nem ez a vita fogja eldönteni az űrszonda repülését, habár érdekes, hogy az ellenzők között komoly kutatók is vannak. A fő ellenérv a felkészületlenség és a pénz. Sokak szerint ha már végre fellendülőben van a gazdaság (mondjuk ki kereken: hihetetlen módon növekszik), akkor nem feltétlenül egy-egy holdszonda kifejlesztésébe kellene ölni számolatlanul a pénzt, s pusztán presztízskérdést csinálni a szondából. A támogatók jelentős része ezzel persze egyetért, de ők úgy látják, hogy emiatt nem a holdszondát kell törölni, csupán a tudományos-technikai hozzáálláson változtatni. És ennek folyamatára egyre több jel utal.
Jelenleg Kína a holdprogram első fázisánál tart. A 2007-ben indítandó Chang E 1,4 milliárd jüanba (139 millió euró) kerülne. Feladata 12 hónapon át tartó, 200 km magas Hold körüli pályáról történő részletes, három dimenziós térképezés, összetételvizsgálat. Ezt követően, 2010-ben indulhat a második fázis, amikor egy leszállóegységet juttatnának a felszínre. A harmadik szakaszra 2020 körül kerülhet sor: mintavevő misszió indulna a Holdra, hogy aztán megrakva visszatérjen a Földre. (Talajminta-visszahozó küldetést eddig a Holdhoz indított a Szovjetunió és az Egyesült Államok, üstököshöz szintén az USA, kisbolygóhoz Japán – és addigra valószínűleg az amerikaiak is –, a Marshoz pedig 2011 körül tervez indítani az USA és az ESA.)
Érthetetlennek tűnhet a vita: miért baj az, ha pénzt költenek egy űreszközre?
Az 1,4 milliárd jüanból papíron eddig 1,3 milliárdot szétosztottak… Tény, Kínának még tanulnia kell a piacgazdaságot.
A Hold meghódítását nyomon követő kínaiak úgy tűnik, két táborra szakadtak. Az egyik szerint fantasztikus, hogy végre Kína is megmutatja, képes űrszondát küldetni egy idegen égitest vizsgálatára. (A Holdhoz eddig a Szovjetunió, az USA, Japán és az Európai Űrügynökség indított űrszondát.) S talán abban is sokan reménykednek, hogy az első szondákat idővel ember is követheti, noha ilyen irányú terveiket a kínai űrprogram vezetői már többször cáfolták. A másik vélemény szerint a Holdat már meglehetősen sok űrszonda kereste fel, s nem sok értelme van csak azért odaküldeni egy újabbat, mert az kínai.
Kína a tervek szerint várhatóan 2010-ben indítja első női űrhajósát. A „tajkonauta” feladata az addigra már Föld körüli pályán keringő kínai űrállomáson való tudományos kutatás lesz.
