Az 1970-ben felbocsátott 173 kg-os mesterséges hold, hivatalos elnevezés hiányában nyugaton a Kína-1 (sőt, Mao-1) nevet kapta.
Kinában 1956-ban indult el a katonai rakétaprogram, melynek köszönhetően megszülettek az első nagyteljesítményű harcászati rakéták. Az űrkutatási program első jelentős eredményeként a szakemberek 1958-tól már rakétaszondákkal vizsgálták a Föld felsőlégkörét, illetve a kozmikus teret. A kínai műhold indítására vonatkozó terveket 1965-ben fogadták el. 1969-ben egy kudarccal végződött kisérlet, majd 1970. április 24-én már teljes siker – írhatjuk krónikánkba.
Az 1970-ben felbocsátott 173 kg-os mesterséges hold (képünkön), mely igen elnyújtott ellipszis alakú pályán (439/2384 km) keringett, hivatalos elnevezés hiányában a Kína-1 nevet kapta.
Egy évvel később került pályára a mintegy 221 kg tömegű Kína-2. E két műhold elsődleges feladata volt tesztelni a későbbi kínai holdak legfontosabb fedélzeti rendszereit, de a Kína-2 már a kozmikus sugárzást, és a Föld mágneses mezőit is vizsgálta. A Kína-1-ről később kiderült, hogy elnevezése DFH-1 (Dong Fáng Hong – Kína Vörös), mig a Kína-2 az SJ-1 (Shi Dzsián – Gyakorlat) nevet viselte. A későbbiekben a távközlési holdak a DFH, míg a tudományos műholdak egy része az SJ elnevezést viselte.
Kapcsolódó cikkek:
KÍNA ŰRPROGRAMJA (1. rész): Startra kész az első űrhajós
KÍNA ŰRPROGRAMJA (2. rész): A korai évek
KÍNA ŰRPROGRAMJA (3. rész): Hordozórakéták és űrközpontok
KÍNA ŰRPROGRAMJA (4. rész): Bérfuvarozás
KÍNA ŰRPROGRAMJA (5. rész): Távérzékelés, meteorológia
KÍNA ŰRPROGRAMJA (6. rész): Űrtávközlés és műholdas navigáció
KÍNA ŰRPROGRAMJA (7. rész): Katonai űrtechnika
KÍNA ŰRPROGRAMJA (8. rész): A kínai tudományos műholdak
KÍNA ŰRPROGRAMJA (9. rész): Űrélettani és anyagtudományok
Útra kész az első kínai (?)
ISMERJE MEG az első kínai űrhajóst!
ŰRTÖRTÉNELEM: Föld körüli pályán Kína első űrhajósa!
ISMERJE MEG a kínai űrhajót!
ISMERJE MEG a kínai űrközpontokat!
ISMERJE MEG az első kínai űrhajóst!
Chang E a kínai legendárium egyik sereplője, a „Hold-asszony”, aki a Holdra repül, ahol a szerencsés, fürkész szemek időnként még ma is megpillanthatják. S Chang E a neve az első kínai holdszondának is.
