A kínaiak második, már kiszolgált és ráadásprogramját végző holdszondája, a Csang'e-2 (Chang'e-2) igazi meglepetést okozott a Toutatis kisbolygó 3,2 km-es megközelítésével és fényképezésével.
A manővert előzetesen nem kísérte különösebb nemzetközi hírverés – talán azért, mert csak a sikerről szerettek volna a nyilvánosság előtt beszámolni... Mindenesetre a Hold körüli pályát tavaly júniusban elhagyó, majd onnan – immár bónuszprogramként – a Nap-Föld rendszer külső Lagrange-pontja (L2) körzetébe jutó űrszonda most, 2012. december 13-án, magyar idő szerint 9:30-kor, a legnagyobb közelségkor mindössze 3,2 km-es (!) távolságban repült el az épp a Föld közelében tartózkodó Toutatis mellett. A találkozás a Földtől mintegy 7 millió km távolságban történt.
A Csang'e-2, a második kínai holdszonda 2010 októberében startolt, hogy az égitest körüli pályáról részletesen, elődjénél 17-szer nagyobb felbontással feltérképezze a teljes felszínt. A 7 m-es felbontású kínai Hold-térképet idén év elejére készítették el. A Csang'e-2 januárra már 10 millió km-re jut el a Földtől, távolabb, mint eddig bármilyen kínai űreszköz. A szonda már eddig is egy sor űrrekordot állított fel. A teljes nagyfelbontású Hold-térképezés végrehajtásán túl az első űrszonda volt, amely a Hold körüli pályáról közvetlenül az L2 pont környezetébe jutott. Onnan a nyáron indult tovább a Toutatis kisbolygóval végrehajtandó randevúra.
A Csang'e-2 képei 10,73 km/s relatív sebesség mellett készültek, méghozzá a szonda egyszerű kamerájával, amit eredetileg olyan célokra szántak, hogy megfigyeljék a fedélzeten zajló fontosabb eseményeket, például a napelemtáblák kinyitását (ld. a lenti videón) vagy a rekétahajtóművek működését. A fenti képsorozatban 93–240 km közötti távolságból készült felvételek láthatók, maximálisan 10 m/pixel felbontással. Talán jobbak is jönnek még...
A Csang'e-2 napelemeinek kinyitása a start után, 2010. október 1-jén – szimuláció és az igazi felvételek a kis fedélzeti kamerával. (Videó: CNSA / tv.people.com.cn)
Visszatérve a mostani célponthoz: a krumplira emlékeztető alakú, 4,8 km hosszú 4179 Toutatis a mostani elrepüléssel az egyik legjobban vizsgált kisbolygó lett, méghozzá úgy, hogy soha nem is indítottak hozzá célzottan űreszközt. Mivel Nap körüli pályáján időnként a bolygónk közelébe jut, így – az optikai fényességváltozás-méréseken túl – földi radarmérésekkel is részletesen vizsgálható az alakja és forgása. Ezt természetesen a mostani közelség idején is megtették: az alábbi képsorozatot a NASA követőállomás-hálózatának (Deep Space Network, DSN) a kaliforniai Goldstone mellett fekvő 70 m-es rádiótávcsövével december 12-én és 13-án készült radarmérések alapján állították össze.
A Toutatis pályáját elég jól ismerik, és így biztonsággal állíthatják a kutatók, hogy a következő négy évszázadban semmiképp nem veszélyezteti a Földet egy esetleges becsapódással. (Videó: NASA / JPL-Caltech)
A kínaiak számára igen jelentős eredmény, hogy a bolygóközi térségbe kilépő első űrszondájukkal ilyen pontos megközelítést voltak képesek végrehajtani. Fényképezni tudták a kisbolygót olyan berendezésekkel, amelyeket eredetileg teljesen más jellegű feladatra készítettek fel. Mindehhez saját követőállomásaikat és irányító központjukat használták.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Elindult a második kínai holdszonda
Megérkezett a Holdhoz a kínai szonda
Csang'e-2: a Holdnál is távolabb
A teljes Hold legjobb képe Kínából
Kisbolygó-megfigyelés radarral
A kínai holdszonda elrepülése a Toutatis mellett (Xinhua)
A Csang'e-2 felvételei a kisbolygóról (The Planetary Society blog, Emily Lakdawalla)
A Csang'e-2 a Toutatis kisbolygónál (kínai nyelvű tévéhíradó-felvétel, CNTV)
Jövőre indulhat a következő emberes űrhajó és a Holdra leszálló űrszonda is.
