A következő kínai űrállomás moduljai mellett nagyméretű távérzékelő kémműholdak gyártására is igénybe vehetik a Tiencsinben most épülő új üzemcsarnokot.
Feltehetően nem véletlen egybeesés, hogy a tervezett kínai űrállomásmodulok átmérője nagyon hasonló a legnagyobb kémműholdakéhoz. A felbocsátásukra szolgáló nagyteljesítményű hordozórakéták mindkét űreszköztípushoz használhatók lesznek. Pusztán a méretek hasonlósága alapján is valószínűsíthető, hogy az északkelet-kínai Tiencsinben (Tianjin) épülő üzemben évente akár 6-8 ilyen „túlméretes” katonai távérzékelő vagy távközlési műholdat is előállíthatnak majd. Az 100 ezer négyzetméter alapterületű gyártóbázis építkezésén szeptemberben tették le az alapkövet. Az épületek idén nyárra lényegében elkészülnek, a termelés beindulása jövő nyárra várható.
A 2011 óta a Föld körül keringő Tienkung-1 (Tiangong-1) kísérleti űrállomásmodul összeszerelése. A 8,5 t starttömegű modul átmérője (3,35 m) a kínai űreszközök eddig megszokott maximális méretével egyezik. (Kép: China Manned Space Engineering)
A gyár legismertebb termékei persze a 2020 körülre kiépítendő új kínai űrállomás részegységei lesznek. A másik, titkosabb gyártósoron előállítandó űreszközök – máshol gyártott kisebb társaikkal együtt – egy lendületesen fejlődő űrprogram részeivé válnak. A tervek szerint ugyanis az évtized hátralevő részében a kínaiak az eddigiek jó duplájára, évi 30 körülire szeretnék növelni űrindításaik számát. A tiencsini helyi kormányzat, amelynek szándéka, hogy a várost az ország vezető űripari központjai közé emelje, úgy számít, hogy az üzemben nem csak gyártási, de tesztelési feladatokat is el tudnak végezni. Ugyanúgy Tiencsinben, egy másik gyárban készül majd az új kínai hordozórakéta-típus (Hosszú Menetelés-5), amely felváltja majd a hagyományos, hidrazinnal működő, alacsonyabb sorszámú Hosszú Menetelés rakétákat. Tiencsin, mint helyszín mellett szólhat a tengeri kikötő, ahonnan hajón lehet majd elszállítani mind a rakétákat, mind az űreszközöket a déli Hajnan (Hainan) szigetén már épülő új kínai indítóhelyre.
Habár a kínai űrállomás moduljai nagyobbak, feltehetően 5 m körüli átmérőjűek lesznek (három, egyenként kb. 20 tonnás darabról szólnak a tervek), az ellátásukra szolgáló űrhajók a korábban megszokott méretben készülnek majd, amire az eddig használt gyárak is alkalmasak.
A nagy amerikai kémműholdak – hozzávetőleges összehasonlításul, hiszen ott sem nem közölnek pontos műszaki paramétereket az ilyesmiről – általában Delta-4 rakétával startolnak. Ezek a rakéták 13 tonna tömeget képesek geostacionárius átmeneti pályára, vagy 23 tonnát alacsony Föld körüli pályára állítani. A Hosszú Menetelés-5 legnagyobb változata a tervek szerint hasonló kapacitású lenne (25 tonna alacsony pályára). A Hosszú Menetelés-5 rakéta első példánya jövőre mutatkozhat be. Így a vele felbocsátandó űreszközök új gyártóbázisának építését jól időzítették Kínában.
A kínaiak 2013-ra egyébként 16 űrstartot terveznek, összesen 20 űreszközt felbocsátva. Köztük lesz a Sencsou-10 űrhajó három utassal a Tienkung-1 kísérleti űrállomásmodulra, és a Holdra leszálló Csang'e-3 űrszonda. Az évtized hátralevő részére megálmodott évi 30 körüli indítás a világ űrstartjainak mintegy 30%-át jelentené. Ha minden sikerül, 2020-ra a Föld körüli térségben 200-nál is több kínai mesterséges hold lesz majd, amit az akkori teljes aktív műholdszám kb. ötödrészére becsülnek.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Alakulóban a kínai űrállomás
Kínai űrhírek, űrtervek
Kína űrállomás-építésbe kezd
Pályán a kínai űrállomásmodul
Kína új starthelyet nyit
Kínai tervek 2013-ra
Új űrjármű-összeszerelő üzem épül Tiencsinben (Aviation Week & Space Technology)
A kínaiak második, már kiszolgált és ráadásprogramját végző holdszondája, a Csang'e-2 (Chang'e-2) igazi meglepetést okozott a Toutatis kisbolygó 3,2 km-es megközelítésével és fényképezésével.
