Kína gőzerővel készíti első nagy, modulrendszerű űrállomását. Ezúttal a megvalósítás tervezett menetrendjét is nyilvánosságra hozták.
Az ENSZ Világűrbizottság (COPUOS) minden év júniusában Bécsben tartja nyolcnapos ülését. Mint mindig, számos résztvevő ország idén is úgynevezett technikai előadásban számol be űrtevékenysége legújabb eredményeiről. A Bizottság idén júniusi ülésén hangzott el Wu Ping, a Kínai Emberes Űrrepülési Ügynökség igazgatóhelyettese előadása a kínai emberes űrprogram helyzetéről és terveiről.
Az eddigi eredményeik közül az előadó megemlítette a Sencsou (Shenzhou) űrhajó 1999 és 2002 közötti négy ember nélküli repülését. 2003–2013 között öt alkalommal tíz űrhajós összesen 12 űrrepülést hajtott végre, repült az első háromszemélyes Sencsou és sor került az első kínai űrsétára. Pályára állt a Tienkung–1 (Tiangong–1), még egyetlen modulból álló űrállomás, amellyel az űrhajóik hat alkalommal kapcsolódtak össze.
Kína űrhajósai: 2003 és 2013 között öt űrrepülés során tíz kínai űrhajós járt a világűrben, ketten közülük kétszer is.
A kínai kormány 2010-ben hagyta jóvá a modulrendszerű űrállomás megépítésének tervét, amelynek 2022 körül kell elkészülnie. A megvalósítás két szakaszát az űrlaboratórium, illetve az űrállomás pályára állításaként különböztetik meg. Jelenleg folyik a Tienkung–2 űrlaboratórium és a teherűrhajó fejlesztése, elkészült a Hosszú Menetelés–7 rakéta és a Vencsang (Wenchang) űrközpont. Egyelőre négy emberes űrrepülést terveznek.
A Hosszú Menetelés–7 már elindult, a Tienkung–2 űrlaboratórium pályára állítását szeptemberre tervezik. Ehhez az októberben induló Sencsou–11 űrhajó kapcsolódik először hozzá. A Tiencsou–1 (Tianzhou–1) teherűrhajó várhatóan 2017 első félévében indulhat.
Kína tervezett űrállomása egy személyszállító és egy teherűrhajóval.
A nagy, három modulból (központi – core – és két kísérleti modul) álló űrállomásuk indítási időpontja még a távolabbi jövőbe esik. A központi modul 2018-ban állhat pályára, a két kísérleti modul ezt követően, de 2022-re mindhárom modulnak pályán kell lennie. Az űrállomás 42–43 fokos inklinációjú pályán, 340–450 kilométer körüli magasságban fog keringeni. Élettartamát legalább 10 évre tervezik. Állandó személyzetét három űrhajós alkotja, de a személyzet váltásakor hat űrhajós tartózkodik a fedélzetén. Az űrállomás moduljait Hajnan (Hainan) szigetéről, a Vencsang űrközpontból Hosszú Menetelés–5B rakétával fogják pályára állítani. Ugyancsak Hajnanból, de Hosszú Menetelés–7 rakétával indulnak a teherűrhajók, az űrhajósokat szállító Sencsouk viszont továbbra is Hosszú Menetelés–2F rakétákkal Csiucsüanból (Jiuquan) indulnak.
A kísérleti modulokban űrélettani, biotechnológiai, folyadékfizikai, égési, anyagtudományi és más súlytalansági kísérletek elvégzésére alkalmas blokkok kapnak helyet. Az előadó hangsúlyozta, hogy az ENSZ emberes űrrepülési kezdeményezésén keresztül bármely országgal, de Oroszországgal és az ESA-val kétoldalú együttműködési megállapodások alapján készek a közös munkára, aminek keretében akár más országok űrhajósai számára is készek űrrepülési lehetőséget biztosítani.
A kínai űrállomás három készülő, élettudományi és biotechnológiai modulja. A további modulok vázlata az előadásban látható. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A starthely felé tart az első Hosszú Menetelés-7 rakéta
Kína űrrepülési tervei
Kiemelt kínai űrtervek 2015–2030 (2. rész)
A nemzetközi együttműködés fokozódik
Bemutatkozott Kína új rakétája
A COPUOS 2016. évi ülésszakának technikai előadásai
Előadás Kína emberes űrprogramjáról az ENSZ-ben
China Manned Space Engineering
A Jaokan-30 egy Hosszú Menetelés-2D rakétával startolt május 15-én.
