A kínai Jütu (Yutu, avagy Jáde nyúl) holdjáró 31 hónapot töltött az égitest felszínén. Mostanáig bírta működőképesen.
A 2013 végén a Holdra leszállt kínai Csang'e-3 (Chang-e'3) űrszondával érkezett Jütu a hivatalos kínai bejelentés szerint az elmúlt napokban végleg elhallgatott. A várakozásokat jócskán felülmúló működési idejű rover nem csak a kínai űrprogram erejét demonstrálta, de számos érdekes tudományos felfedezést is tett a Hold geológiájával kapcsolatban. Holdjáróként említjük, bár a hatkerekű jármű a mozgási képességét viszonylag hamar, a leszállása után egy hónappal elveszítette. A terepet emiatt bejárni ugyan nem tudta, de egy helyben állomásozva méréseit azért képes volt folytatni. Összesen csak mintegy 100 métert sikerült haladnia.
A Jütu holdjáró 2013. december 14-én érkezett a Holdra, az Esők Tengere (Mare Imbrium) területére, a Csang'e-3 leszálló egységével. Az egy helyben maradt platformról készült később a fenti fénykép. Ez volt az első sima leszállás a Holdon 1976, a szovjet Luna-24 érkezése óta, és egyben az első leszállás egy idegen égitesten a kínai űrprogram történetében. (Kép: Chinese Academy of Sciences / NAOC Science and Application Center for Moon and Deepspace Exploration)
A Jutu végét most feltehetően az okozta, hogy nem bírta már az utolsó, július 28-án kezdődött holdi éjszakája alacsony hőmérsékletét. A havonta két héten keresztül tartó holdi éjszakák idején kb. –180 Celsius-fokig süllyed a hőmérséklet. Mivel a napelemes energiatermelés ilyenkor nem lehetséges, a hibernáció ideje alatt a kínai rover radioaktív plutóniumizotóppal működő termoelektromos generátorral oldotta meg a létfontosságú elektronikus berendezéseinek a fűtését.
A 140 kg tömegű, mintegy másfél méter magas kínai rover több mint tízszeresen élte túl tervezett 3 hónapos aktív élettartamát.
Ami a Csang'e-3 program során összegyűjtött adatokat illeti, Kína most először tette azokat nyilvánossá, feldolgozott formában. A nyers adatok elemzésén még kínai kutatók dolgoznak. A program vezetői szerint 7 terabájt mennyiségű adat érkezett a Földre – eddig, hiszen a leszállás helyén maradt platform műszerei továbbra is üzemelnek. Annak az egységnek a remélt élettartama egyébként 12 hónap volt, így az is a vártnál tartósabbnak bizonyult.
A Jütu eredményei közül említésre érdemes egy újfajta holdkőzet felfedezése, amely nem volt megtalálható sem az amerikai Apollo űrhajósai által begyűjtött, sem az automata szovjet Luna szondák által a Földre szállított mintákban. A holdfelszín alá behatoló radarmérésekkel pedig kilenc különböző réteget sikerült azonosítani a leszállóhely alatt. A két frekvencián működő radar volt az első ilyen típusű berendezés a Hold felszínén. A felső réteg meglepően vékonynak és geológiai értelemben a vártnál fiatalabbnak bizonyult, ami arra utal, hogy a Mare Imbrium területén a vulkanizmus még valamivel kevesebb mint 3 milliárd évvel ezelőtt is működött. A Hold kutatói számára a helyszíni mérések azárt is értékesek, mert így jobban lehet értelmezni az égitest körüli pályáról, távérzékelési módszerekkel, az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) szondával kapott eredményeket. Másképp fogalmazva, olyan helyekről is pontosabb információ szerezhető, ahol nem szállt le űreszköz – márpedig a Hold legnagyobb része ilyen.
Kína következő holdszondája, a Csang'e-5 a tervek szerint 2017-ben indul. Ez már anyagmintát hozhat vissza földi elemzésre. Utána, 2018-ban a Csang'e-4 a Hold túlsó, a Földdel átellenes oldalán száll majd le. Ez utóbbi űreszköznek a felépítése egyébként a Csang'e-3-on alapul, annak a tartalék szondájáról van szó, de műszerezettségét megújítják. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Jütu a Holdon
Szegény Jütu
Életjelet adott a kínai holdjáró
Helyzetjelentés a Jáde nyúlról
Kilenc réteg a holdfelszín alatt
Újfajta holdkőzetet talált a kínai rover
Kínai távcső a Holdon
A következő kínai holdszonda
Irány a Hold túlsó oldala!
Befejezte működését az első kínai holdjáró (Spaceflight Now)
A Science magazin rövid interjút közölt a kínai holdszondás űrprogram vezetőjével.
