A kínai űrállomás terveit is bemutatták az ENSZ Világűrbizottság ülésszakán. Az előkészítő szakasz sikeresen lezárult, a következő lépés maga az űrállomás.
Az ENSZ Világűrbizottság (COPUOS) idén június 7–16. között Bécsben tartotta 60. ülésszakát. Szokás szerint több résztvevő ország és szervezet idén is úgynevezett technikai előadásban számolt be űrtevékenysége legújabb eredményeiről, amelyek közül néhányat olvasóinkkal is megismertetünk. Az egyik kínai előadás az ország emberes űrprogramjának közelmúltbeli eseményeit és jövő terveit foglalta össze.
Az előadást Lin Hszicsiang (Lin Xiqiang), a Kínai Emberes Űrrepülési Ügynökség (China Manned Space Agency, CMSA) rendszertechnológiai részlegének igazgatóhelyettese tartotta. A kínai kormány 2010-ben hagyta jóvá az ország űrállomásprogramját. Ennek első, előkészítő szakasza a kulcsfontosságú technológiák létrehozását foglalta magában. Ezek közé tartozott a teherszállítás megoldása, az űrhajósok középtávú világűrbeli tartózkodásának biztosítása, a Föld körüli pályán történő üzemanyag-utántöltés, a küldetés földi támogatása, tudományos kísérletek elvégzése, alkalmazási feladatok megoldása és tapasztalatok gyűjtése az űrállomás megépítéséhez.
Az indítóállás felé tartó Hosszú Menetelés–7 hordozórakéta. (Forrás: CMSA)
Ennek keretében – amint az egyes eseményekről portálunkon beszámoltunk – 2016. június 25-én sor került a Hosszú Menetelés–7 rakéta első repülésére. A közepes kategóriájú kétlépcsős, négy gyorsítófokozattal felszerelt hordozórakéta magassága 53,1 méter, induló tömege 597 tonna, és 13,5 tonna hasznos terhet képes alacsony Föld körüli pályára állítani. Szeptemberben indult a Tienkung–2 (Tiangong–2) kísérleti űrállomásmodul (a kínaiak szóhasználatában űrlaboratórium, „space lab”, szemben a majdan összeállítandó űrállomással). Az egység 10,4 méter hosszú, 3,35 méter átmérőjű, kinyitott napelemtáblái fesztávja 8,4 méter, élettartama legalább 2 év. A Sencsou űrhajó dokkolását és három űrhajós legalább 60 napos tartózkodását teszi lehetővé, továbbá üzemanyag-utántöltés fogadására alkalmas. Októberben a Sencsou–11 (Shenzhou–11) űrhajóval két űrhajós felkereste a Tienkung–2 modult, akik 33 napos űrrepülésük után novemberben szálltak le.
A Sencsou–11 két űrhajósa 2016. október 17. és november 18. között járt a világűrben. (Forrás: CMSA)
Egy kísérő műholdról 2016. október 23-án készített felvétel a Tienkung–2 modulról (lent) és a hozzá kapcsolódó Sencsou–11 űrhajóról. (Forrás: CMSA)
A Tienkung–2 fedélzetén és fedélzetéről készült képek. A két űrhajós tavaly október–novemberben 42 kísérletet hajtott végre. (Forrás: CMSA)
Végül, de nem utolsósorban idén áprilisban elindult a Tiencsou-1 (Tianzhou-1) teherűrhajó. Az űrhajó hossza és átmérője azonos a Tienkung moduléval, napelemei fesztávolsága 14,9 méter, induló tömege 13 tonna, ebből a hasznos teher 6 tonna.
Az előkészítő szakasz sikeres lezárása és a szükséges technológiák kipróbálása után következhet magának az űrállomásnak a megépítése. Az űrállomás három, T alakban összekapcsolt modulból fog állni, 340–450 km körüli magasságban, 41–43 fok közötti inklinációjú pályán fog a Föld körül keringeni. Élettartamát legalább 10 évre tervezik, a modulokat Vencsangból (Wenchang), Hosszú Menetelés–5B rakétával fogják indítani. A teherszállító űrhajók ugyancsak Vencsangból, de Hosszú Menetelés–7 rakétával indulnak. A félévenkénti váltással dolgozó, háromfős személyzetet szállító Sencsou űrhajók az űrállomáshoz is Csiucsüanból (Jiuquan), Hosszú Menetelés–2F hordozórakétával indulnak. Terveik szerint 2022-re befejezik az űrállomás építését.
Kína 2022-re szeretné befejezni űrállomása építését. (Forrás: CMSA)
A fedélzeten végrehajtandó kísérletek a szokásos súlytalansági kutatások minden területét felölelik, élettani, biotechnológiai, folyadékfizikai, égési, anyagtudományi és fizikai alapkutatási kísérleteket egyaránt szándékoznak végezni. Az előadó részletesen ecsetelte a nemzetközi együttműködés lehetőségeit a kínai űrállomásprogramban. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Úton a kínai teherűrhajó
Kína rakétái és új tudományos műholdjai
Kínai kaleidoszkóp
2016: Kína nagy éve az űrben
Két kínai űrhajós újra a Földön
Bemutatkozott a kínai nehézrakéta
Két űrhajóssal úton a Sencsou-11
Elindult a második kínai űrállomásmodul
Bemutatkozott Kína új rakétája
Kína folytatja az emberes űrprogramját
A starthely felé tart az első Hosszú Menetelés-7 rakéta
Idén jön a második kínai űrállomás
A COPUOS 60. ülésszaka
ENSZ Világűriroda (UN COPUOS)
A COPUOS 2017. évi ülésszakának technikai előadásai
Előadás a kínai űrállomásprogramról
A Hosszú Menetelés-7 rakétával Vencsangból indított Tiencsou-1 az ázsiai ország első automata teherűrhajója.
