Űrállomás, űrtávcső, űrhajósok

Kína közzétette új űrállomása kiépítésének menetrendjét és új űrhajósjelölteket válogattak.

Kína két év alatt 11 küldetéssel tervezi létrehozni új űrállomását, jelentette be Pekingben egy politikai konferencia margóján a kínai emberes űrprogram főtervezője. Az első modult jövő év elején tervezik pályára állítani. Ez a már beharangozott Tienho (Tianhe) központi modul lesz, amelyet Vencsangból Hosszú Menetelés-5B hordozórakétával indítanak. Ezt Csiucsüanból (Jiuquan) egy űrhajósokat szállító Sencsou, majd egy Tiencsou (Tianzhou) teherűrhajó követi. Ezután indítják el az első két kutatómodult, amelyet a központi egységhez kapcsolnak. A továbbiakban még három személy- és három teherszállító űrhajó startjával folytatódik a program, így 2023-ra készülhet el az űrállomás. A tervezett 11 starthoz a Hosszú Menetelés rakétacsalád -5B, -2F és -7 típusait használják. A feszített menetrend megvalósítását a Hosszú Menetelés-5B májusi sikeres startja tette lehetővé.

A három modulból álló, 66 tonnás kínai űrállomás 2023-ra készülhet el. (Fantáziarajz: CMSA)

Az űrállomás központi moduljának indítását idén még két kiemelkedő jelentőségű kínai startnak kell megelőznie: júliusban elindítják a Mars felé a Tienven-1 (Tianwen-1) szondát, majd valamikor a negyedik negyedévben a Holdról talajmintát hozó Csang’e–5 szondát.

A három modulból álló, 66 tonnás űrállomáson három űrhajós dolgozhat, a legénységet hathavonta váltják. A nemzetközi együttműködésben megvalósítandó tudományos kísérletek a tervek szerint a csillagászat, az űrorvostan, az űrélettan, a biotechnológia, a folyadékok fizikája, az égés és az egyéb űrtechnológiák területére terjednek ki. Az űrállomás 43 fokos inklinációjú pályán, 340–450 km közötti magasságban fog keringeni, élettartamát 10 évre tervezik. A személyzetet szállító űrhajókat a Góbi-sivatagban található Csiucsüanból (Jiuquan) indítják, várhatóan az idén májusban kipróbált új, többször felhasználható, modulrendszerű űrhajóval. Az elkészülő tartalékmodulok felhasználásával az űrállomás elvben hatmodulosra bővíthető.

A tervezett kínai Hszüntien űrtávcső. (Forrás: Twitter)

Az űrállomáséhoz hasonló pályára kívánják állítani a tervek szerint 2024-ben a Hszüntien (Xuntian, „mennyei őrszem”) űrtávcsövet. Főtükre 2 méter átmérőjű lesz, így a Hubble-űrtávcsőéhez (HST) hasonló felbontóképességet érhetnek el, de a kínai műszer látómezeje 300-szor nagyobb lesz a HST-énél. A távcső szükség esetén karbantartás és javítás céljából összekapcsolódhat az űrállomással, élettartamát ugyancsak 10 évre tervezik.

A Hszüntien űrtávcső az űrállomással azonos pályán fog keringeni, így karbantartás és javítás céljából könnyen összekapcsolódhat az űrállomással. (Kép: ChinaSpaceflight.com)

Május végén jelentette be Vang Japing (Wang Yaping), a második kínai űrhajósnő, aki 2013-ban a Sencsou–10 űrhajósaként járt a világűrben, hogy júliusban kijelölik a kínai űrhajósok harmadik, 18 főből álló csoportját, akik közt a Légierő pilótáin kívül a kínai űrrepülések történetében most első ízben természettudományos és műszaki végzettségű civilek is helyet kapnak. A toborzási felhívás még 2017-ben jelent meg, de a Hosszú Menetelés-5 2017. júliusi startjakor bekövetkezett hiba az egész űrállomásprogramot, és azzal együtt az űrhajós-válogatást is késleltette.

Kapcsolódó cikkek:
CZ-5B teszt: háromból kettő
Bemutatkozott a kínai „űrállomás-szállító” rakéta
Kész a kínai űrállomásmodul
A Tienkung-2 vége
Kína nagy diplomáciai ugrása

Kapcsolódó linkek:
Intenzív űrállomás-építés és új űrhajósok Kínában (Space News)