A Hajnan szigetén lévő űrközpontból, egy Hosszú Menetelés-5 rakétával elindult a Holdhoz a Csang’e-5 űrszonda.
Ha az űrkísérlet sikeres lesz, akkor 1976 óta ez lesz az első alkalom, hogy holdi minta érkezik Földre. Ilyesmire eddig csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió volt képes.
Az űreszköz már 2017-re elkészült, de az az évi (második) Hosszú Menetelés-5 (CZ-5) rakéta kudarca, illetve idén a COVID-19 járvány végül a startot három évvel hátráltatta. A mostani repüléshez az 57 méter magas és 870 tonna induló tömegű rakétát november 17-én tolták ki a függőleges szerelőcsarnokból.
A Hosszú Menetelés-5 rakéta, útban az indítóállásba. (Kép: Xinhua)
A kommunikáció biztosításához kínai kikötőikből kifutott a 3. generációs Jüanvang-6 (Yuanwang-6) és a 2. generációs Jüanvang-2 műholdkövető hajó – még november 13-án, illetve 20-án.
A Jüanvang-6
A november 23-án, magyar idő szerint este fél 10-kor a Hajnan szigetén fekvő Vencsang (Wenchang) űrközpontból indított Csang’e-5 (angol átírással Chang'e-5, kínaiul 嫦娥五号, pinjin átírással Cháng'é wǔhào) az első kísérlet, hogy az ázsiai ország megvalósítsa négylépéses, automata űrszondás holdprogramjának harmadik lépését, azaz a mintavételt és annak hazaszállítását. Az előző két lépés a Hold körüli pályán végzett kutatás (Csang’e-1 és -2), illetve a sima leszállás és mérések a landerrel és miniroverrel (Csang’e-3 és -4) voltak.
A négy fő egységből álló Csange’e-5 űrszondarendszer induló tömege több mint 8 tonna, és a következőkből áll:
Balra a Csang’e-5 felépítése, jobbra a küldetés jelvénye
A Csang’e-5 leszállására kijelölt terület a Holdon a Mons Rümker (Rümker-hegy) környezete, az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) területén. A leszállóhelyet a tudósok geológiai érdekessége miatt, a mérnökök pedig viszonylag sima volta miatt választották. Ahogy azt a Hold körüli pályáról készített felvételek is mutatják, a Rümker-hegy környezete viszonylag sima. Az alakzat a feltételezések szerint mintegy 1,2 milliárd éves.
Az űreszköz leszállására kijelölt terület, azon belül pedig az a régió, amely az igazán ideális lenne
A tervek szerint a Lander több – maximálisan akár 2 m mélységű – lyukat is fúrna a Hold talajába, plusz egy robotkarral a felszínről is kotorna port és törmeléket. Így több helyről és többféle mélységből gyűjtene mintát. A por és kőzet össztömege szerencsés esetben akár a 2 kg-ot is elérheti. (Összehasonlításul: a három szovjet automatikus Luna szonda összesen 301 grammnyi holdi anyaggal gazdagította az ország szakembereit.)
Miután a Csang’e-5-öt nem RTG (radioizotópos termoelektromos generátor), hanem közönséges napelemek látják el árammal, ezért a vizsgálatokkal és mintavétellel mintegy 14 földi nap alatt kell végezni – ennyi ideig lesz világos a leszállóhelyen. Ha így lesz, akkor a minták legkorábban 2020. december közepén érkezhetnek a Földre.
A Csang’e-5 repülési profilja.
A szovjet Luna programban alkalmazott minta-visszahozataloktól eltérően a Holdról felszálló mintaszállító egység Hold körüli pályán csatlakozik az ott várakozó anyaszondához. Az anyaszonda azután visszaindul a Föld irányába, ahol elengedi a belsejében rejtőzködő és a mintákat tartalmazó földi leszállókapszulát, amely azután Belső-Mongóliában landol.
A kínai holdi mintavételi és -visszahozatali vállalkozásról itt tekinthető meg egy látványos, angol feliratos videó (még 2017-es startdátummal…). (Forrás: New China TV / CAST) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Kínai kaleidoszkóp
Kína a Holdig és vissza
Óriásműhold Hosszú Menetelés-5 rakétával
A Csang'e-5 indítása (Spaceflight Now)
E havi sorozatunk befejező részében űralkalmazásokról és űrpolitikáról lesz szó.
