Földet ért Belső-Mongóliában a kínai Csang'e-5 szonda tartálya, benne a Holdról származó anyaggal – és vetőmagokkal.
A magok természetesen nem a Holdról jöttek, de megjárták az utat a Holdig és vissza. Még a Csang'e-5 (Chang'e-5) kapszulájának landolása előtt hozta nyilvánosságra a kínai állami Hszinhua (Xinhua) hírügynökség a kísérletről szóló beszámolót. Eszerint a rakományban rizs, orchideák, lucerna és zab magjai utaztak. A kutatók elképzelése szerint, miután a magvak ki voltak téve a súlytalanságnak és a Földtől távoli sugárzási környezetnek, előfordulhat, hogy olyan mutációk keletkeztek köztük, amelyek elültetésük és a növények kifejlődése után jobb minőségű vagy nagyobb mennyiségű termést hoznak.
Az „űrmagokkal” az 1980-as évek óta kísérleteznek Kínában. Az első ilyen adagok a felbocsátástól számítva 5 nap múlva kerültek vissza a Földre, feltehetően kémkedésre használt távérzékelő műholdak exponált filmkazettáival együtt. 1996-ra már 51 növényfaj több mint 300 fajtája fordult meg a világűrben. 2006-ban a Sicsien-8 (Shijian-8) kísérleti visszatérő műhold nem kevesebb mint 215 kg vetőmagot – zöldség- és gyümölcsfélék, gabonafékék és gyapot magjait – utaztatta meg a Föld körüli pályára és vissza. Az efféle kísérletek azóta is intenzíven folynak, 2009 óta 38 adagban 9-féle takarmánynövény magjai jártak a világűrben, több Sencsou (Shenzhou) űrhajón, a Tienkung-1 (Tiangong-1) kísérleti űrállomáson, a Sicsien-10 visszatérő műhold fedélzetén – most pedig a Csang'e-5 holdszondán. A mutációk kialakulása előre nem tervezhető, így az utólagos termesztési kísérletek döntik majd el, hogy hasznos volt-e kitenni a vetőmagokat az űrbeli körülményeknek. Eddig mindenesetre számos új fajtát vezettek be ilyen magvak segítségével.
De térjünk vissza a holdi anyagmintával érkező kabin landolására. Erre Kína északi részén, Belső-Mongóliában, a Góbi-sivatagban került sor. Az időpont december 16-án, magyar idő szerint 19 óra előtt (helyben az éjszaka közepén) érkezett el. Erre a területre szállnak le egyébként az emberes kínai űrhajók visszatérő kabinjai is az űrhajósokkal. A készenlétben várakozó egységek megkezdték a kabin keresését.
A Csang'e-5 startjáról és repülésének fontos állomásairól korábbi híreinkben már beszámoltunk (ld. a lap alján). A szonda november 23-án startolt a Vencsang (Wenchang) űrközpontból. December 1-jén landolt a Hold felszínén, a begyűjtött anyagot 3-án indították el. A mintaszállító modul a Hold körüli pályán 5-én csatlakozott az orbitális egységhez, majd átadta a remények szerint kb. 2 kg-nyi mintát. Maga az automata dokkolási manőver a maga nemében eddig egyedülálló volt a Hold térségében. Ezután levált a mintaszállító egység és dolga végeztével 7-én a Hold felszínébe csapódva fejezte be pályafutását.
(Grafika: CGTN / CCTV)
A Csang'e-5 orbitális egysége, benne a mintákat is tartalmazó kabinnal december 13-án indult vissza a Föld irányába. A légkörbe lépés előtt önállósodott kabin az első alkalommal „visszapattant” a felső légrétegekről. A manőver célja a 40 ezer km/órás sebesség jelentős mértékű csökkentése volt. A következő alkalommal már megtörténhetett a belépés, nagyjából olyan sebességgel, amilyennel a hasonló kabinok a Föld körüli alacsony pályáikról szoktak visszatérni.
A Csang'e-5 44 év óta az első űreszköz, amely anyagmintát szállít a Holdról a Földre, laboratóriumi vizsgálatok céljára. Legutóbb 1976-ban a szovjet Luna-24 szondája tette ezt meg, 170 grammnyi rakománnyal. Az űrkutatás történetében eddig összesen 9 küldetés hozott kőzetmintákat a Holdról. Köztük volt a NASA hat emberes Apollo űrhajója együttesen 382 kg holdkőzettel, valamint három szovjet automata Luna űrszonda.
A kínai kutatók hamarosan megkezdik a megszerzett minták vizsgálatát, abban a reményben, hogy többet tudhatnak meg a Hold történetéről és fejlődéséről. A kínai holdprogram következő szondája, a Csang'e-6 a mostanihoz hasonlóan egy mintahozó küldetésre indulhat. Ha minden a tervek szerint alakul, 2023-ban a Hold déli pólusvidékén szállhat le és gyűjthat be mintákat a regolitból. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GYORSHÍR: A kínai holdminták úton a Föld felé
Becsapódás a Holdba
Dokkolás Hold körüli pályán
GYORSHÍR: Sikeres mintavétel a Holdon
GYORSHÍR: A Holdon a kínai leszállóegység
GYORSHÍR: A Hold körül a Csang’e-5
Kína: 2 kg mintát a Holdról!
Sicsien-10: újra a Földön
Ázsiai mozaik – 2020. november (1. rész)
Kínai holdbázis
Kína további Hold-tervei
Holdi együttműködés
Vetőmagvak is visszatértek a kínai holdszondával (Xinhua)
A Csang'e-5 mintáinak megérkezése (Spaceflight Now)
Ma, közép-európai idő szerint valamivel hajnali 3 előtt a Csang’e-5 orbiter és földi leszállóegység duója elhagyta az elnyújtott Hold körüli pályát.
